A Látópont címet elnyert szervezet alkalmas megláttatni egy-egy helyi közösség értékeit, tevékenységének egyediségét, valamint bemutatja azokat a módszereket, amelyekkel egy-egy közművelődési alapszolgáltatást, tevékenységet, fejlesztést sikerre vittek az adott településen. A Látópont cím elnyerése rangot jelent, amely tudatosítja a helyben végzett munka innovativitását, eredményeit, megerősíti a jól dolgozó szakembereket, szervezeteket, építi kapcsolati hálójukat, ismertté teszi őket.
Abony Alsómocsolád Barcs Bácskossuthfalva Bárdudvarnok Bölcske Budapest Cegléd Derecske Dévaványa Doboz Écs Farkaslaka Fegyvernek Gáborján Gyula Jászdózsa Kajdacs Kecskemét Kiscsősz Kiskunmajsa Kőtelek Ludas Martfű Nagykőrös Noszvaj Nyárád Perkáta Rezi Sümeg Szajol Százhalombatta Székesfehérvár Székesfehérvár Szolnok Szombathely Taliándörögd Tata Tiszakürt Vasvár Veszprém
Aba-Novák Kulturális Központ Nonprofit Kft.
A gerincprogram:
Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ a kulturális és gazdasági erőforrások növelését segítő közművelődési koordinációs munkájával tölt be markáns szerepet. Térségi munkájával egyedülálló kulturális szereplője a városnak, továbbá számos reprezentatív nagyrendezvény mellett a kisebb közösségek számára is otthont adó intézmény sokszínűségével a megye meghatározó kulturális szereplője. A „Hagyomány és innováció: A gazdaság és kultúra összefogása a helyi termékek piacáért” című projekt keretében a közösségi és gazdasági fejlesztés egyik lehetséges és adaptálható formáját kívánja bemutatni a Szolnokra érkező delegációk tagjainak. Azzal ismerkedhetnek meg a látogatók, hogy egy kulturális intézmény hogyan tudja összefogni partnereit, miként képviseli a helyi termelők, a különböző szakmai szervezetek érdekeit, hogyan motiválja, fejleszti a szervezeti együttműködést. A Helyi Termékek Vására rendezvénysorozat olyan kulturális rendezvény, ahol a szolnoki és térségi termelők, őstermelők és kézművesek kapnak megjelenési, és árusítási lehetőséget. A minden hónap második vasárnapján megrendezésre kerülő közösségi esemény nagy népszerűségnek örvend, hiszen a megvásárolható portékákon, gasztronómiai különlegességeken kívül gazdag programok is várják az ide látogatókat.
Kinek ajánljuk?
Látópontunk megtekintését településvezetőknek, kulturális és turisztikai szakembereknek, helyi termelőknek, kereskedelmi üzletvezetőknek, civil szervezetek képviselőinek ajánljuk.
A településről:
Szolnok Megyei Jogú Város természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági és kulturális adottságainak köszönhetően napjainkban az Észak-alföldi régió meghatározó szereplője. A Zagyva torkolatánál a Tisza parton az Alföld szívében kiemelkedő kulturális és gazdasági központ, mely dinamikusan fejlődik, évről évre egyre több embernek adva munkát és megélhetést. A szolnokiak büszkék településükre, természeti és épített örökségeire, oktatási, kulturális intézményeire, valamint a város társadalmi, kulturális életében jelentős szerepet betöltő sportéletre. Ilyenek az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ, Verseghy Ferenc Könyvtár, Levéltár, Szigligeti Színház, Damjanich János Múzeum, TiszaPart Mozi, Művésztelep. Turisztikai látványosságai között jelentős és kiemelt közösségi találkozóhely a Tiszai Hajósok tere, a Tiszavirág gyaloghíd, valamint legjelentősebb idegenforgalmi célpontja a városnak a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum. A gazdag kulturális programkínálat, az aktív sportélet is a helyi kötődések megerősítését
Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely
A településről:
Abony egy alföldi város, amely Pest megye déli részén helyezkedik el a 44-es számú főútvonal mentén. Több mint 15 ezren lakják. Két nagy szomszédos település fogja közre: Szolnok és Cegléd. Kodály Zoltán nevéhez fűződik a Háry Jánosban is elhangzott dal, amely a város védjegyévé, szállóigéjévé vált: „Nagyabonyban csak két torony látszik, De Majlandban harminckettő látszik. Inkább nézem az abonyi kettőt, mint Majlandban azt a harminckettőt.” Az Abonyi Települési Értéktárban megtalálható emellett az Abonyi Lajos Falumúzeum és tárgyai, az abonyi kúriák, Dr. Vajda Béla: A zsidók története Abonyban c. könyve, Abonyi Lajos életműve, a Tarka borjú legendája és története, az említett két templomtorony és az ország első falusi zeneiskolája, a Bihari János Zeneiskola. A település kulturális élete igencsak színes, mert a művelődési ház mellett több civil szervezet is szervez programokat. Például az abonyi amatőr színjátszás országos szinten a másodikként alakult meg a településen, így majd’ 170 éves történelmi múltra tekint vissza.
A gerincprogram:
Az abonyi Kultúra Háza innovatív, új generációs programok megvalósulását tűzi ki célul. Ezek közé tartoznak a szabadulós játékok, illetve élő társasjátékok, amelyek az "edutainment", vagyis a játszva tanulás elvén működnek. A „klasszikus szabadulós játék” egy vagy több szobában játszható, általában egy órás – vagy akár hosszabb időtartamú – csapatjáték, amely során a játékosoknak különféle szellemi – vagy akár fizikai – feladatok megoldásával kell megtalálniuk szabadulásuk kulcsát. Ezeket tökéletesen lehet adaptálni közművelődési intézményekbe is – művelődési házba, könyvtárba, múzeumba. Vonzóak lehetnek olyan látogatóknak is, akik egyébként nem kultúrafogyasztók. Ezeknek a programoknak a bemutatását azért tartjuk fontosnak, mert úgy véljük, a generációk közti különbségek, a fiatalok új szokásai, az újabb és újabb információs csatornák miatt a közművelődésnek is bizonyos szinten meg kell újulnia – vagy legalábbis nyitottabbá kell válnia az újabban megjelenő igények iránt. Az intézményünk bemutatja ezeknek a programoknak a módszertanát, hatásait, tippeket ad az adaptálhatóságra, illetve élesben is ki lehet próbálni egy-egy játékot.
Kinek ajánljuk?
Az élő társasjátékok leginkább a fiatal felnőtteknek lehetnek vonzóak, viszont becsalogatnak az intézménybe olyan társadalmi csoportokat is, akik korábban nem jártak múzeumba vagy könyvtárba. Az innováció miatt valójában minden korosztálynak kellemes kikapcsolódást nyújthat. A településvezetőknek, közművelődési, kulturális, turisztikai szakembereknek tippeket adhat, hogy intézményüket, településüket hogyan lehet még inkább népszerűsíteni.
Ady Endre Művelődési Központ
A gerincprogram:
Régi elképzelésünk vált valóra 2016-ban, amikor ünnepélyes keretek között megnyílt az Emlékházban a helytörténeti gyűjtemény a nagyközönség számára. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szakmai segítségével jött létre azokból a régi emléktárgyakból, amelyet a faluban összegyűjtöttünk. Ez a gyűjtemény szorosan kapcsolódik a Települési Értéktárhoz, amit számos vajdasági Értéktár mellett Bácskossuthfalván is megalapítottunk. A Vajdaság kincsei nevet viselő Vajdasági Értéktár gyűjti össze a Vajdaságban fellelhető különböző értékeket, amelyek a http://www.ertektar.rs/ honlapon megtekinthetők. Erre a felületre a Bácskossuthfalvi Értéktár folyamatosan tölti fel azokat az értékeket és kincseket, amelyek településünkön fellelhetők. Az Emlékház, az I. világháborús emlékmű, az ómorovici bádogszelence, a 9+1 Nemzetközi Művésztelep, a háziszappan készítése, a krumlipuska, a védett kocsányos tölgy (a református templomkertben), a régi szakmák fiatal művelői (kosárfonó és kemence építő), és a délvidék (öt kun település található itt) első és egyelőre egyetlen kunsági vetett ágya (a kunságban begyűjtött és a múzeumban elhelyezett régi minták lettek újra hímezve) megtalálhatóak a Települési Értéktárunkban. Egy körséta alkalmával megtekinthetők egy rövid ismertetővel összekapcsolva azok a helyszínek és dolgok, amelyek szerepelnek a Települési Értéktárban, ezzel szeretnénk elérni azt, hogy a helybeliek és az idelátogatók megismerkedjenek a helyi értékeinkkel. A jó gyakorlat fenntarthatóságát biztosítja az a fajta összefogás, amely már évek óta tapasztalható ebben a közösségben. A civil szervezetek és a helyi közösség, illetve az intézményeink közötti rendkívül jó együttműködés, közös munkaakciók, közös programok és egymás segítése adottak a projektek és programok sikeres megvalósításához. A faluban megtalálható egy 320 néző befogadására alkalmas színházterem is: számos rendezvény, program, színelőadás, vendégjátékok helyszíne. A Rekreációs Központ egy nagyobb és egy kisebb medencével, egy gyermek medencével és egy Wellnes medencével, nagy terasszal, lacikonyhával és egy modern tekepályával, valamint étteremmel várja az érdeklődőket. Az ECHO Gyermek és Ifjúsági Rendezvényközpont, egy nagyobb és egy kisebb teremmel, nagy udvarral, nyári színpaddal számos koncertnek, diszkóestnek tud helyet adni. Egy nagyobb kiterjedésű mesterséges tó alkalmas horgászatra és nagyobb tó körüli sétákra a természetben, ezen kívül a szőlőskertek nyújtanak még sétára, kerékpározásra lehetőséget. A Dimalis borászatban bor és pálinka kóstolót lehet rendezni. Az Emlékházban megtekinthető a helytörténeti gyűjtemény és az Ivan Modrčin Emlékgyógyszertár (1800-as évek végéből származik), és nem utolsó sorban egy fazekas és egy szövő műhely is várja az érdeklődőket. A programokat és a látnivalókat, a Helyi Közösség munkatársaival és a civil szervezetek aktivistáival és a helyi általános iskola néhány tanárával közösen, önkéntes munkában tudjuk lebonyolítani, megszervezni.
Kinek ajánljuk?
A Látópontot jó szívvel ajánljuk civil szervezetek vezetőinek, településvezetőknek, közművelődési és turisztikai szakembereknek vezetőinek.
A településről:
Bácskossuthfalva az egykori Bács-Bodrog vármegye középső, a mai Bácska északi részén található, Topolya Község legnagyobb falvaként Vajdaságban (Szerbia). Nagykunsági kirajzásból 1786-ban újratelepítették a falut. Karcagról, Kunmadarasról és Jászkisérről 334 református család települt ide. A 2011-es népszámlásás szerint 5128 lakosa van, mára ez a szám sajnos csökkent, de nagyságrendileg a legnagyobb falu a községben. Gazdag társadalmi élettel rendelkezik, 24 civil szervezet működik a faluban, ezeket a Civil Tanács fogja össze, szorosan együttműködve a Helyi Közösséggel és a Községi Önkormányzattal, a helyi általános iskolával, óvodával. A civil szervezetek gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt foglalkoznak, megtalálható a néphagyomány (néptánc, népzene, népi kézművesség stb.), a sport (labdarugás, teke, sakk, hagyományos íjászat), cserkészek, tűzoltóság, nyugdíjasok, környezetvédők, szőlészek és borászok, vadászok, horgászok, helytörténészek stb. Ez a fajta együttműködés legjobban a Gyöngyösbokréta és Durindó országos néptáncos és népzenei fesztivál (két nap alatt közel 3000 részvevő) alkalmával mutatkozott meg, ahol egy emberként állt helyt 300 önkéntes, különböző civil szervezeteink tagságából, intézményeinkből, de egy-egy Föld napi munkaakción a falu szépítésén több esetben 200 fő is részt vesz. A Helyi Közösség tanácsa, mint a helyi önkormányzat hordozója hivatott a falut irányítani és a mindennapi gondokra megoldást találni. A lakosság 1967-óta fizeti keresete 4%-át, nyugdíja 2 %-át helyi járulék címén, melyet közművesítésre fordítanak. Minden utca szilárd útburkolattal rendelkezik és több középület fenntartása ezáltal oldódott meg. A falusi turizmus fejlődőben van, ezt erősíti a nemrég megépült fürdőkomplexum is. A faluban található egy állami és egy református óvoda, az állami óvodában bölcsőde is működik, ezen kívül egy általános iskola elsőtől nyolc osztályig fogadja a diákokat és az oktatás magyar nyelven folyik.
Agóra Veszprém Kulturális Központ
Kinek ajánljuk?
Látópontunkat minden olyan érdeklődőnek ajánljuk, akik kíváncsiak arra, hogyan jutottunk el a bonbonkészítő tanfolyamoktól a cukrászati témájú táborokig.
A gerincprogram:
Intézményünkben számos jó gyakorlat van, ezek közül szeretnénk kiemelni:
- gasztronómiai programjainkat,
- nyári táborainkat.
E két terület kombinációjából születtek egyedi, innovatív és értékes projektek, melyeket megosztunk a Látóutak résztvevőivel.
Látványkonyhánkban az évek során az egészséges életmódról szóló előadások, tanfolyamok, bemutatók, táborok kaptak helyet. Ezzel a lehetőséggel több generáció élvezheti a konyhaművészeti, gasztronómiai különlegességek széles repertoárját, melyek kihasználásával értünk el olyan célcsoportokat is, akiket a hagyományos ismeretterjesztő eseményeink eddig nem vonzottak.
A siker egyik fontos eleme a megfelelő szakemberek bevonása. Az Agórában fontosnak tartjuk, hogy felmérjük munkatársaink kompetenciáit, és lehetőséget adjunk azok kiteljesedésére. Kiderült, hogy van a szakács- és cukrászművészet iránt komoly affinitást mutató kollégánk is, így egyértelművé vált, hogy ő legyen a terület felelőse. Nem csak szervezi a rendezvényeket, de sikeresen vezeti is a szakmai folyamatokat. Ezek a kompetenciák főleg a nyári táboraink szervezésében domborodnak ki. A fejlesztés mellett fontos, hogy a programok élményeket, kikapcsolódást, feltöltődést is nyújtsanak, a résztvevőknek. Szervezetünkben pedagógiai, kézműves és egyéb kompetenciákkal bíró kollégák dolgoznak, akik tehetségüket szívesen kamatoztatják nyaranta. Életmódkonyhánk és a táboraink sikeres működése hosszútávon a kollégák hatékony együttműködésére, alapul, melyet szeretnénk bemutatni másoknak is.
A településről:
Veszprém a Dunántúl közepén a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál fekvő festői szépségű, dimbes-dombos történelmi települése. Megyei jogú és egyetemi város, a királynék városa. A 60.000 főt számláló helység 2023-ban az Európa kulturális fővárosa címet viseli majd. Magyarország egyik legrégebben alapított városa, szinte egyidős az állammal. Történelmi múltja, barátságos és kisvárosias hangulata méltán tükröződik kulturális életében.
Bölcske Községi Önkormányzat
A gerincprogram:
Legfrissebb büszkeségünk Bölcskén Bölcs Kelemen mesés sétálója. Meseutak szerte a világban megtalálhatóak a gyerekek és felnőttek örömére. Sok helyen piaci vállalkozás, néhány helyen közösségi tevékenység, ami összehozza az embereket.
Ki ne szeretne mesét hallgatni? A mesehallgatás fontos része a gyermekkornak, azoknak, akiknek mesélnek, élénkebb a fantáziájuk, könnyebben veszik az akadályokat, mint azok, akik nem részesülnek ebben. „Ha mesélünk, elhisszük, hogy létezik egy olyan világ, amelyben minden jóra fordul, ahol vannak segítőtársak, és ahol a küzdelemnek van értelme. A mese: kód egy jobb világ létrehozásához.” –mondja Kádár Annamária meseterapeuta. Ahogy az a mesékben is lenni szokott a való életben is vannak olyan találkozások, amelyek megváltoztatják dolgaink menetét. Ilyen a találkozásom Kiss Bencével és Kiss Tassal, akik a Diósdon létrehozták Dió Döme sétálóját. „Dió Döme sétálója egy tanösvény, ahol nem biológiáról vagy geológiáról tanulhatunk, hanem az életről és önmagunkról. Egy kirándulóhely családoknak mesékkel, természettel és szép kilátással. Egy hely, ahol kellemes környezetben tölthet minőségi időt egymással a család. Sosem fogunk pénzt szedni érte, nem lesznek versenyek, nem számít a gyorsaság, nem számít az erő. Ezen a helyen senkit és semmit nem kell legyőzni. Ezen a helyen semmit sem kötelező csinálni. Dió Döme sétaútja töltődésre, békére, együttlétre lett kitalálva.” Ennek a mintájára született meg Bölcskén Bölcs Kelemen sétálója. Lelkes anyukák, nagymamák mondták fel a meséket, amelyet a település 15 pontján lehet meghallgatni. Bence, Tass és néhány érdeklődő bölcskei anyukával közösen tett javaslatot a mesepontok helyére. A meseút kezdőpontja a mozi előtt van, itt található az a térkép is, melyen a mesepontok fel vannak tüntetve. A mesék időszakonként változnak. Tehát ez nem egy egyszer létrehozott dolog, hanem egy folyamatosan változó közös vállalkozás, amelyhez várjuk a meséket felolvasni vágyó felnőttek, gyerekek jelentkezését, valamint minden előre vivő ötletet, gondolatot. Kívánjuk, sétáljanak minél többet Bölcs Kelemen mesés sétálóján gyermekeikkel, unokáikkal és hallgassanak meséket!
Kinek ajánljuk?
Ajánljuk magunkat közművelődési szakemberek számára.
A településről:
Bölcske az ország geometriai középpontjától légvonalban mintegy 63 km-re délnyugatra fekszik a Duna jobb partján. A település a Mezőföld peremén helyezkedik el, földrajzi adottságai miatt még az Alföld részének tekinthető. Bölcske a Tolna borvidék tagja, a háromszáznyolcvan pincéből és présházból álló pincefalu a község fontos nevezetessége. Régészeti leletek alapján Bölcske és környéke már időszámításunk előtt 2500-ban is lakott település volt, ennek ellenére nevét 1291-ből származó oklevelek, illetve 1333-ból származó egyházi okiratok említik először. Nevezetességei: Római katolikus templom, Református templom, Hanzély-kastély, Szakáts-kastély, Pincefalu, mely közel 400 pincéből áll és a Soproni Sándor Római-kori kőtár. A településen élénk kulturális élet folyik. A közelmúltban felújított közösségi színtérként működő rendezvényház, könyvtár és mozi a település központjában helyezkedik el. A rendezvényház, mely több civil szervezetnek is otthont ad, próbák, előadások és edzések színtere. A mozi, mely jelenleg az ország egyetlen egész évben működő mozija, heti három napon át, naponta három vetítéssel örvendezteti meg a helyi és a környező települések mozirajongóit. Könyvtárunk 10.000 kötetes, állandóan frissülő állománnyal és egyéb szolgáltatásokkal várja az olvasókat. A túrázni vágyók, akár gyalog, akár kerékpárral, változatos utakon barangolhatnak, gyönyörködhetnek a falu panorámájában vagy a Dunában, ahol horgászhatnak is, a vadászat kedvelői vadban gazdag vidékre találnak.
Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület
Kinek ajánljuk?
Településvezetőknek, közművelődési, kulturális, turisztikai szakembereknek, civil szervezetek vezetőinek.
A gerincprogram:
2013-ban egy igazán cifra kulturális programsorozatot indítottunk Magvető címmel a Kárpát-medence számos régiójában, óvodákban, iskolákban, árvaházakban, vidéki közösségekben, Kárpátaljától Moldván keresztül, a Vajdaságon át, egészen a Kisalföldig. Célunk, hogy a magyar kulturális értékeket gyerek-nyelven ismertessünk meg minél több óvodással és kisiskolással különböző kulturális műhelyfoglalkozások keretein belül. Programjainkkal óvodákba és iskolákba járunk, továbbá a megújult écsi cifra nádasházban szervezünk kulturális interaktív műhelyfoglalkozásokat. Játékos formában ismerkedhetnek a gyerekek különböző tájegység táncaival, zenéivel, népi gyermekjátékokkal. A kézműves műhelyünkben a gyerekek kézügyességét erősítő, finommotorikát fejlesztő foglalkozásokat tartunk. A viselet műhelyben felpróbálhatják a gyerekek az általunk hozott viseleteinket. Íjász műhelyünkben a magyar íjakkal ismerkedhetnek meg, kicsik és nagyok, szakavatott felnőtt közreműködésével. Kézbe vehetik az íjat, mellyel a célba lövést gyakorolhatják. A népi ügyességi műhelyünkben különböző fából készült hagyományos népi játékokkal ismerkedhetnek, de mellette a kötélhúzás, zsákban ugrálás, sorversenyek is nagyon népszerűek. Hangszersimogató műhelyünkben a gyerekek a magyar népzenéből hallhatnak ízelítőt, olyan hangszerekkel találkozhatnak, mint a hegedű, brácsa, bőgő, harmonika, koboz, dob, melyeket a mindennapjaikban nem, vagy csak ritkán látnak. A gyerekek ki is próbálhatják a hangszereket. A színházi interaktív műhely mellett környezetismereti, történelemi és társadalomtudományi előadások, prevenciós egészség, alkohol, drog műhelyek is színesítik foglalkozásainkat, amit szakavatott előadók, tanárok, egészségügyi és rendvédelmi dolgozók vezetésével tartunk. Fontos számunkra a szemléletformálás.
A településről:
Écs, a Sokorói- (Pannonhalmi-) dombvidék ravazd-csanaki vonulatának északi részén, annak K-ÉK-i oldalán települt. Határának nagy részét mély vízmosásokkal szabdalt dombvonulat uralja. Legkorábbi része a "szentmártoni"-nak nevezett völgy peremén húzódó Győr-Veszprém út mellett épült annak a településláncnak részeként, melynek tagjai Győr, Ménfőcsanak, Győrújbarát, Nyúl, Écs, Ravazd. Jellemző közlekedési iránya ÉNY-D-K-i, vagyis követi a dombvonulat elhelyezkedését. A település régi lakott hely voltáról régészeti leletek tanúskodnak, melyek a kőkorig nyúlnak vissza. Találtak a környéken római kori, kelta és honfoglalás korabeli tárgyi emlékeket is. Területén a középkorban több lakott hely volt (Kisécs, Mesterfa, Fűzalja, Petke-vár).
Csokonai Kulturális Központ és Kommunikációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
A településről:
A közel 80.000 lakosú kerület 3 részből áll: Rákospalota, Pestújhely és az 1969 és ’78 között felépült Újpalota. Előbbiek nagyrészt, kertes még utóbbi lakótelepi házakból áll. Számos más fővároskörnyéki település mellett 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez. Északon Fót, északkeleten Csömör, délkeleten Budapest XVI. kerülete, délnyugaton Budapest XIV. kerülete, nyugaton Budapest IV. kerülete határolja. Kerületünk értékei a teljesség igénye nélkül: Észak-pesti Kórház, Rákospalotai Leányjavító Intézet, a palotai rétes, a volt 201-s út 3-as és 4-es km köve, Szilas Néptáncegyüttes, Újpalotai víztoronyház, MÁV lakótelep, Rákospalotai Növényolaj Gyár., B.15 Testvériség Galambtenyésztő Egyesület, Tűzvirág Tűzzománc Alkotókör, Csokonai Kulturális Központ és Kommunikációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és jogelődje, a Csokonai Kulturális Központ.
A gerincprogram:
Az intézmény két jógyakorlatot kíván bemutatni:
1.SEGÍTŐ KORTÁRSAK A CSOKONAI NONPROFIT KFT- KIKÖTŐ IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGI TÉR SZERVEZÉSBEN KIKÖTŐ IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGI TÉR TANULÁST/TOVÁBBTANULÁST SEGÍTŐ PROGRAMJAIBAN
„ELSŐKÉZBŐL” PÁLYAOREINTÁCIÓS NAP
Felső tagozatos, középiskolás fiatalokat támogató, tanulást segítő programjaink fontos és hatékony szereplői a segítő kortársak: egyetemi hallgatók, szakképzésben tanuló diákok vagy olyan fiatalok, akik már beléptek a munka világába. A meghatározott rendszerben zajló foglalkozásokat ők vezetik, a szakmai kontrollt a Kikötő munkatársai gyakorolják. Sokan örömmel vállalják a közreműködést, hiszen itt tudásukat átadhatják, előadói képességeiket fejleszthetik és érdeklődési körük részleteit megoszthatják a fiatalabbakkal. A kamaszok nyitottabbak a korban hozzájuk közelebb állókra, a kommunikáció hatékonyabb, közvetlenebb.
Az „Elsőkézből” pályaorientációs nap egy segítő kortársak bevonásával megvalósuló pályaválasztási rendezvény, melynek kivételességét az adja, hogy nem a felsőoktatásban dolgozó szakemberek tartják az előadásokat, hanem egyetemista és OKJ-s fiatalok, akiktől „első kézből” sokszínű képet kaphatnak a továbbtanulás előtt álló középiskolások. A rendezvényen helyi iskolások, szervezett csoportokban vesznek részt. Ezekben a programokban a generációk megismerik egymást, kooperálnak, empátiát gyakorolnak, megtanulnak egymásra figyelni. Jó gyakorlat lehet minden hozzánk hasonló intézmény számára, de a segítő kortársak aktív jelenléte adaptálható más profilú intézmények más típusú tevékenységeire is. Fontos szempont, hogy nincs költségvonzata, fenntartható, bővíthető. Segít utat találni a huszonéves korosztályhoz, akik egyre többen jelennek meg - mint közönség is - rendezvényeinken, akárcsak a tanulási programjainkban résztvevő tizenévesek. A szakemberek pontos ismereteket kapnak a fiatalok attitűdjeiről, érdeklődési köréről, motivációjáról, problémáiról, melyeknek ismerete elengedhetetlen a minőségi ifjúsági munkához.
2. PÁRATLAN VAKÁCIÓ INGYENES SZÜNIDEI JÁTÉKSOROZAT A CSOKONAI KULTURÁLIS NONPROFIT KFT. INTÉZMÉNYEIBEN, A PESTÚJHELYI KÖZÖSSÉGI HÁZ SZERVEZÉSÉBEN
Nyári napközis táboraink mellett 2013 óta teremtjük meg a lehetőséget arra, hogy a fizetős nyári programokból valami oknál fogva kiszorult 6- 16 éves gyermekek és fiatalok számára értelmes, érdekes és szórakoztató nyári programot adjunk. A felkínált foglalkozások palettája igen színes. Mottónk, hogy a nyári szünetben mindent szabad, csak unatkozni nem. Programjaink mögött ott van az ízlésformálás, a felelőségvállalás, a szabálytudat, az önismeret, az önbecsülés, a segítőkészség, a kreativitás és intelligencia fejlesztésének szándéka és lehetősége. A teljesség igénye nélkül: kutyás nap, szövegelő nap, batikolás, textilfestés, szitázás, társasjáték nap, sportnap, kenyérsütés, sütemény készítés, érzékenyítő nap, látogatás a tűzoltó múzeumba, a kalligrafikus írás napja, fotós nap. A hozzánk érkező gyermekek (és sok esetben az őket kísérő szülők) ilyenkor kötetlen formában ismerhetik meg, a szorgalmi időszakban kínálkozó lehetőségeket, programokat, a ház életét úgy, hogy mi, szervezők is sokszor remek inspirációkat kapunk. Nagy segítség ebben, hogy a Páratlan Vakáció foglalkozásait jelentős részben azoknak a csoportoknak, kluboknak, alkotóköröknek a vezetői tartják, akik év közben rendszeres foglalkozásokat tartanak nálunk. Az első években csak a Pestújhelyi Közösségi Ház szervezett programokat, de három éve a Csokonai Kulturális Központ telephelyei is beszálltak a kivitelezésbe. Ennek eredményeként a XV. kerület mindhárom városrészéből (Újpalota, Rákospalota, Pestújhely) egyszerűen el tudnak jutni, akár egyedül is a nyári szórakozásra vágyó kiskorú látogatók. Meggyőződésünk, hogy 25 nyári hétköznapot páratlanul széppé varázsolni, ha nem is egyszerű, de egy garantáltan sikerélménnyel járó szakmai kihívás, amit jószívvel ajánlunk és kínálunk művelődésszervező kollégáinknak.
Kinek ajánljuk?
A Pestújhelyi Közösségi Ház Páratlan Vakáció rendezvénysorozatát minden szünidős programot szervező kollégának ajánlja. A Kikötő Ifjúsági Közösségi Tér olyan szervezetek képviselőit várja, amelyek kifejezetten az ifjúsági koroszály igényeit hivatottak kielégíteni különféle ifjúsági közösségi színtereken (ifjúsági házak szakmai munkatársai, ifjúsággal foglalkozó közművelődési/ kulturális szakemberek, ifjúsági közösségi terek, civil ifjúsági közösségi színterek szakmai munkatársai).
Dévaványai Általános Művelődési Központ és Bölcsőde
A gerincprogram:
A hozzánk látogatókat a helytörténeti gyűjteményünkben fogadjuk, hiszen a ,,hely szelleme” remek felütést ad a program kezdetéhez. Rövid ismertetőt adunk magunkról, a településről, majd az épített és tárgyi örökségeinket mutatjuk be, illetve állandó és időszakos kiállításainkat. Ezt követően „Helytörténeti Séta” attrakcióra invitálunk mindenkit, ahol a helytörténeti értékeink válnak kézzel foghatóvá a program alatt. A technológiai adaptálás is megvalósul, hiszen QR kódok segítik utunkat, melynek keretében interaktív módon minden intézményegységünkkel, épített örökségünkkel és hagyományainkkal ismerkednek meg a látogatók. A séta utolsó állomása a Mesterségek Háza, ahol az egykori helybéli mesterségek elevenednek meg. A program zárásaként a város szívébe visszatérve a hamarosan átadásra kerülő ,,Kultúra Háza” kerül bemutatásra, ahol a helyi ízeket prezentálva mutatjuk be jó gyakorlatainkat, közösségi munkánkat.
A településről:
Dévaványa Békés megye északi részén, a Dévaványai-sík déli peremén terül el. Írásos formában először az 1330-as évek elején említik. A település neve Jana falu, majd 1334-ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéhez tartozik, de Luxemburgi Zsigmond király 1422-ben Heves megyéhez csatolta. A XVI. sz. elejére már a térség egyik legjelentősebb települése. A század közepére eléri a török behatolás, melynek nyomán az egész Délkelet-Alföld török uralom alá kerül. A ványai nemességről 1621-től kezdődően vannak adatok. Heves és Külső-Szolnok 1647 évi adóösszeírásában a 67 nemesből 14 Ványán lakott, akik az egész kettős vármegye legnépesebb együtt élő nemesi tömbjét alkották. Bár már a XVII. században is illették oppidum névvel, Dévaványa hivatalosan csak 1774-ben kapott mezővárosi rangot, s azt 1872-ig meg is őrizte. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre Dévaványa lett Heves megye “székhelye”. A XX. században a polgárosodást a kereskedelem, a szolgáltatások bővülése, a civil szervezetek növekvő száma is elősegítette. A művelődést egy népkönyvtár, az iskolai könyvtárak, állandó mozi és egy ideiglenes színház segítette. Az egyletek száma az 1920-as évekre jelentősen gyarapodott. 1945 után a nagyközség öntudatra ébredése a nyolcvanas évek közepén kezdődött, ami nem kis mértékben a vezetés irányváltásának köszönhető.
2000. július 1-jén Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett. Kulturális és infrastrukturális fejlődése a várossá válást követően sem hanyatlott. A Kulturális intézmények infrastruktúrája kiemelkedő, programjaik, rendezvényeik hagyományőrzőek, de innovatívak is egyben, reagálva a helyi igényekre.
Kinek ajánljuk?
Első körben településvezetők, közművelődési, turisztikai és kulturális szakemberek, civil szervezetek vezetői részére, kortól és nemtől függetlenül. Terveink között szerepel, hogy a későbbiek folyamán egy „intenzívebb látóutat” is szeretnénk kidolgozni főleg fiatalabb, kevésbé szakmai célcsoport számára, kifejezetten turisztikai célból.
Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár
A gerincprogram:
Bemutatjuk a Kincses Dobozt, a közel 1000 éves ősi település múltját, jelenét filmvetítéssel: a Wenckheim család örökségét, élő legendánkat, Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnőt. A Dobozi Népművészeti Egyesületet, akik személyes részvételükkel interaktív módon népi kézműves bemutatókat (hímzés, szövés, mézeskalács készítés és díszítés, csuhétárgy készítés, szalmafonás, népi ékszer készítés) tartanak a látogatóknak. A Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Gyűjtemény és Alkotóházban a népművészeti kiállítások és a helytörténeti gyűjtemény mellett megtekinthetik Széchy Tamás világhírű úszóedző hagyatékát, mind eközben tárlatvezetőnk mesél szellemiségéről, dobozi kötődéséről. Jó időben a kemencés hagyományőrző udvarban bemutatjuk a – „Helyit eszem, helyitől veszem, mert helyin az eszem!” – falusi vendégasztalunkat, a dobozi kamrák és kertek kincseit. Gyógynövényes kertünkben megmutatjuk: „Fűben-fában az orvosság”, mert népszerűsítjük Dr. Oláh Andor (egykori dobozi körzeti orvos, etnográfus, természetgyógyász, író) örökségét. A gyógynövényeink jól szolgálják tea szertartásainkat és mindannyiunk egészségét. Történelmi múltunk egyik meghatározó mestersége a méhészet, ezért minden alkalommal méltatjuk és kóstoltatjuk a dobozi termelők mézeit. Jó érzéssel meséljük, hogy Mézes Fesztiválunk 14 éves, egy helyi méhésszel indult útjára, most pedig tizenhat családi méhészettel büszkélkedhetünk. Végezetül igény esetén néptánc, népdal, népzene bemutatókkal szórakoztatjuk a látogatókat.
Kinek ajánljuk?
A Látópontot, a bemutatni kívánt jó gyakorlatot a látogatók igényeinek megfelelően, előre egyeztetett információk alapján a lehetséges célcsoportok bármelyikének megszervezzük.
A településről:
Doboz nagyközség Békés megyében található, közel egyezer éves, magyarok lakta ősi település. Békéscsabától 13 km-re, a Kettős-Körös partján fekszik. Nevét 1075-ben említik először a garamszentbenedeki apátság alapító levelében, ezért nevezik Dobozt a vármegye legrégibb falujának. Doboz 1798-ban a Wenckheim család birtokába került, akik jelentős szellemi, természeti- és épített örökséggel gazdagították a település történelmi múltját, formálták jelenét. Az ősfákat rejtő kastélypark 1976. óta természetvédelmi terület. Az 1863-ban épült magtárépület Ybl Miklós kiemelkedő alkotása, agrártörténeti műemlék. Lakossága közel 4.300 fő. A település Békéscsaba, Gyula és Sarkad felől közelíthető meg műúton. Közigazgatásilag hozzá tartozik Doboz-Szanazug, ahol a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál népszerű üdülőhely alakult ki.
Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület
Kinek ajánljuk?
Közösségszervezők, rendezvényszervezők, kiemelten a néphagyománnyal foglalkozók (néptáncosok, népzenészek, kézművesek, mesemondók, stb.) számára ajánljuk.
A gerincprogram:
A településen több helyszínen alakítottunk ki kulturális közösségi színtereket, bemutató tereket. Ezeket egyre szaporodó helyi és térségi közösségek és a speciális kulturális turizmus résztvevői egyaránt használják. Minden a néphagyományra épül. Különlegessége, hogy valóban élővé, hitelessé teszi magát a falut is. Modern technikával felszerelt, mégis hagyományos hangulatot árasztó, új Táncház és kiállító tér, Regionális Népi Kézműves Alkotóház, falusi állatkert, Kultúrpajta és Csárda várja az ide látogató közönséget. A vendégek valójában konkrét céllal érkeznek, általában közösségként vesznek részt programjainkon, vagy önmaguk számára szerveznek szakmai tábort, hétvégi tréninget, stb. Mindezek mellett a település képe is nagyban javult, a helyi társadalom is magáénak tekinti a létesítményeket, melyekben egyre több helyi program valósul meg.
A településről:
Veszprém és Vas megye határán, a városoktól távol, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető helyen, mégis gyönyörű természeti környezetben fekszik a település. Alig száz lakost számlál. A térség erdői, mezői, szántói kiváló kirándulóhellyé teszik ezt a vidéket, jelen vannak a kisebb vízfolyások, a közelben folyik a Hunyor Patak és a Marcal folyó. Egyutcás falu, főleg régies lakóházakkal, hagyományos utcaképet mutatva. A helyiek római katolikus vallásúak, temploma műemlék. Évek óta van helyi értéktár, mely kilenc helyi értéket számlál. Kiscsősz és az itt dolgozó Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület hozta létre a tíz faluból álló tájegységi értéktárat is.
Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.
A településről:
Gyula városa, amelyet az Alföld gyöngyszemének is gyakran neveznek, a Körösök völgyében, a megyeközponttól, Békéscsabától 15 km távolságra, az országhatár közvetlen közelében terül el. A város lakosságának száma megközelíti a 30 ezer főt. A település 1950-ig Békés megye közigazgatási központja volt. Régi korok emlékét őrzi a középkori téglavár, két kastély és a hangulatos belváros szép régi épületei. Számos kiállítóhely mutatja be az érdeklődőknek a hely értékeit és a múlt örökségét. Az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. szervezésében az év minden szakában gazdag és színvonalas program kínálat várja a helyi lakosságot és a városba érkező turistákat. Gyulára jellemző a vallási és a nemzetiségi sokszínűség: a magyarajkú lakosság mellett jelentős számban élnek a városban német és román nemzetiséghez tartozók is. A település a történelmi, kulturális és gazdasági vonatkozásai révén kiemelkedő jelentőségű a régióban, és az utóbbi évtizedekben a térség legfontosabb turisztikai központjává vált.
A gerincprogram:
A gyulai látóút során célunk az Erkel Ferenc Művelődési Központ tevékenységének részletes bemutatása. A program során először magáról az intézményről történik egy általános ismertető. Bemutatásra kerülnek a tevékenységei, illetve a szerepe a városban. Ezután Gyula városának megmutatása következik kisvonattal és előadással. A délután folyamán először az intézmény körbejárása alatt ismertetjük annak infrastrukturális hátterét. Ezt követően két jó gyakorlatot prezentálunk. Elsőnek a művelődő és alkotó közösségekkel való kapcsolatról hallhatnak előadást. Számos csoporttal (Székely Aladár Fotóklub, Illés Panna Népdalkör, Erkel Ferenc Vegyeskar, Ciróka-Maróka Baba-mama Klub, Gyulai Alkotók Baráti Köre, József Dezső Alkotókör) van szoros együttműködésünk és együtt gondolkodásunk, amelynek köszönhetően rengeteg rendezvényt és programot valósítottunk meg. A második előadás azt a nyári programkínálatunkat ismerteti, amellyel a város turisztikai vonzerejéhez járulunk hozzá. A Gyulai Nyári Korzó a legszínesebb kulturális programok kínálatával várja az érdeklődőket a város több pontján, a Gyulai Végvári Napok egy történelmi, hagyományőrző fesztivál, míg a Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválja a nevéből adódóan egy rangos néptánc fesztivál. A nap folyamán megismertetjük a helyi gasztronómiai értékeket is. A látóút végére azt szeretnénk elérni, hogy a résztvevők új ötletekkel és új elképzelésekkel térjenek vissza saját intézményeikbe.
Kinek ajánljuk?
A program összeállításánál arra törekszünk, hogy vegyes összetételű csoportokat tudjunk fogadni. A két fő irányvonal a művelődő és alkotó közösségekkel való kapcsolatot mutatja be, mely hasznos lehet közművelődési szakembereknek vagy akár a közösségek vezetőinek is. A nyári programbemutatóval pedig településvezetők mellett szintén turisztikai és kulturális szakemberek részére tudunk részletesebb ismertetőt tartani.
Farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület
Kinek ajánljuk?
A farkaslaki Látópont célcsoportjai: településvezetők, közművelődési, kulturális, turisztikai szakemberek, civil szervezetek vezetői, tagjai, fiatalok, idősek... főként magyarul beszélő és érző emberek!
A gerincprogram:
Tamási Áron, farkaslaki hazalátogatásai alkalmával nem a sokak által ismert szülőházban, hanem Ágnes húgánál szállt meg. Ez irodalomtörténeti értékű porta, hisz Tamásival sok ismert személyiség is járt és alkotott ebben a házban. 2011ben, amikor az EMKE-től többségi tulajdonjogot kapott egyesületünk erre az ingatlanra, romos állapotban volt a ház és már lebontották a csűrt. A házat, melyben az eredeti bútorzat is megmaradt, nem pályázatokból, hanem közösségi erővel mentettük meg. A régi képére, pályázati úton, Kultúrcsűrt építettünk. Ez az építkezés sem volt egyszerű, de bővebben a helyszínen!
A településről:
Farkaslaka, a Fehér Nyikó- patak felső folyásának híres községközpontja. Hozzá tartoznak: Malomfalva, Bogárfalva, Szentlélek, Kecset-Kisfalud, Pálfalva, Firtosváralja és Szencsed. A nagy székely író, Tamási Áron szülőfaluját, Székelyudvarhelytől északnyugatra 12, míg Csíkszeredától 65 km megtétele után érjük el. Távolsága Korondtól 16 kilométer. Első írásos adata az 1566-os adóösszeírás jóvoltából maradt fenn. A település szájhagyomány szerint a csereerdei farkasokról kapta a nevét. Farkaslaka neve szorosan összefügg a falu szülöttje, Tamási Áron nevével. A faluban felkereshető a nagy székely író szülőháza, volt elemi iskolája, Ágnes húg háza a Kultúrcsűrrel, a Szervátiusz emlékkő, a Trianon emlékmű …A falu fölött emelkedik a 953 m magas Gordon-hegy, amelynek gerincén 2011-ben felállították a Megváltó fémből készült szobrát, a legmagasabb kelet-európai Jézus-szobrot.
Fegyverneki Művelődési Központ és Könyvtár
Kinek ajánljuk?
Látópontunkat kulturális intézmények vezetőinek, munkatársainak, településvezetőknek ajánljuk, ill. mindenkinek, akik a természeti és kulturális értékek iránt érdeklődnek.
A gerincprogram:
Településünk híres szülötte Galántai Lelovich György a holland királynő fősolymásza, a Magyar Solymász Szövetség alapítója, ornitológus, a Homoki Nagy István filmek tudományos munkatársa és szereplője. Tiszteletére minden év októberében szentmisét tartunk a fegyverneki római katolikus templomban, melynek különlegessége, hogy az ország számos pontjáról érkező solymászok madaraikkal vesznek részt. A helyi vadásztársaság tagjaival az ide látogató solymászok közösen vadásznak. A könyvtárban található Helytörténeti kiállítás is rendelkezik Lelovich György hagyatékkal, mely megtekinthető és folyamatosan bővül. Másik nevezetessége Fegyverneknek a Kálvária domb, melyen évente 4 szervezett rendezvény van. Februárban Gyertyaszentelő Boldogasszony napi meditálás, márciusban „Dombébresztő”, júniusban tűzönjárás. Decemberben Kerecseny ünnep: ekkor a téli napfordulón a sötétség legyőzésére tartanak sólyomröptetést. Ezen a helyen akasztották fel a híres betyárt, Zöld Marcit is, amit Petőfi is megírt költeményében. A dombnak gyógyító hatást is tulajdonítanak, mivel a földsugárzással foglalkozó természetgyógyászok szerint itt 10 –es skálán 8-8,5-es mértékű sugárzás mérhető. Fegyvernek különlegesen szép természeti környezetben fekszik, a települést a Holt-Tisza 5 tóegysége öleli. A holtágakat nem csak a helyi horgászegyesületek tagjai, de az ország különböző pontjáról ékező horgászok is felfedezték, megszerették. A 2. számú holtágon való horgászatnak egyedi hangulatot kölcsönöz a parton magasodó gőz-és hengermalom látványa. 2017-ben nemzetközi pergető horgászversenyt sikerült vendégül látnunk, 2019. decemberében pedig a Pontyvilág magazin hasábjain szerepelt a lap munkatársai nyári horgászatának élménybeszámolója. A fentieket szeretnénk bemutatni jó gyakorlatként. Azt ahogyan az önkormányzat, ezen belül a Művelődési Központ, valamint a helyi egyesületek és civilek közös erővel hogyan ápolják, óvják kulturális és természeti értékeinket, ezek jótékony hatása miként hat a kulturális és gazdasági életre.
A településről:
Fegyvernek Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szolnoktól keletre, a 4. számú főút mellett fekszik. Különleges természeti szépsége a várost ölelő Holt-Tisza, mely kiváló horgászati lehetőséget nyújt, valamint egy szakaszán csónakázásra, vízibiciklizésre és kenuzásra hívogat. Másik országosan is ismert természeti kincse a Kálvária-domb, mely egy kettős kunhalom egyik tagja. A gyógyulni vágyók is felkeresik, mert az elvégzett földsugárzásmérés szerint 10-es skálán 8- 8,5-es erősségű sugárzást mértek. Az egykori mezőváros városi rangját 2013-ban kapta vissza. A település folyamatosan fejlődik, szépül. Felújított sport-telepe nagypályás futballmérkőzéseknek, műfüves pályája kisebb futballeseményeknek, lovaspályája fogathajtó versenyeknek ad otthont. De található itt teniszpálya, bmx pálya, pingpong asztal és kültéri kondipark is. Városunkban található meg megyénk egyik legrégebbi emlékműve, a gótikus stílusban épült Pusztatorony. Egyetlen ipari emlékünk a Holt-Tisza mellett magasodó Gőz-és hengermalom, mely szintén meghatározza a város látképét. A városban aktív közösségi élet zajlik, melynek fő színtere a Művelődési Központ és Könyvtár.
Gáborján Község Önkormányzata
A gerincprogram:
Településünkön közfoglalkoztatásban az önkormányzat működteti a száraztészta, cirokseprűkötő, rongyszőnyegkészítő, vesszőkosárfonó üzemet, fácánneveldét, mely közel 2500 db előnevelt fácánnal működik. Helyi értéktárunk van, ahol büszkeségünk a gáborjáni református templomunk fakazettás mennyezete, mely 2020-ban bekerült a Hajdú-Bihar megyei Értéktárba is. Kincseink közé tartozik a Gáborjáni Hagyományőrző Népzenei Együttes. A 6 főből álló együttes népzenei műveket ad elő citera kísérettel. Településünkön halad végig az Alföldi Kék Túravonal, így turisztikai szempontból fontos szerepet tölt be községünkben a Gáborjáni Vendégház, mely 7 fő befogadására képes. A bemutatni kívánt jó gyakorlatok közé tartozik a településünkön működő pezsgő kulturális élet is, mely erősíti a közösségi életünket, identitásunkat.
A településről:
Hajdú-Bihar megye szíve Gáborján. Berettyó folyó mentén a Tiszántúl északi részén fekszik. Sokszínű növény- és állatvilágot rejt. Településünk határán fekszik a Csere-erdő, mely természetvédelmi terület. Településünk lélekszáma: 900 fő. Jelentősebb kulturális értékeink: a református templom, annak kazettás mennyezete, I.-II. világháborús emlékmű, Turul szobor, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem mellszobra, paraszt-barokk stílusú lakóházak a Fő utcán, gáborjáni Citera Népzenei Együttes, Romatánc csoport, Alföldi Kék Túra vonal. Településünk 2019-ben nyert pályázatot falusi szálláshely létrehozásához. A projekt eredményeként egy kényelmes, korszerűen berendezett és felszerelt 7 férőhelyes falusi szálláshely jött létre. A város zajától távoli, a természethez, a növény- és állatvilághoz közeli, nyugodt üdülési formát kínál a falunkba történő ellátogatás. A településünket érinti a M4 autópálya lejárata. Az autópálya kedvező feltételeket biztosít a település számára, mind gazdasági, turisztikai, idegenforgalmi szempontból is. A községben önkormányzati hivatal, általános iskola (1-4. osztály), napközi otthonos óvoda, korszerű bölcsőde, közösségi színtér, könyvtár, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, háziorvosi rendelő is működik. A faluképet is szépítő parkok, emlékhelyek, játszótér, kondicionáló park került kialakításra.
Herényi Kulturális és Sportegyesület
A gerincprogram:
Szeretnénk bemutatni, hogy az egyszerű kis falusi kultúrházból, hogyan lett egy négyszeresére megnövekedett közösségi ház, amelyet jelenleg a Herényiek Házának hívnak. Milyen közösségi összefogás áll-állt mögötte, hogy mindez létre jöhetett. Ez egy PowerPoint bemutatóval, valamint a Herényiek Háza személyes bejárásával történik majd. Kitérünk még arra, hogy a pandémia ideje alatt milyen menekülő útvonalat találtunk ki a Herényi Heti piac szervezésével (kulturális gazdaságfejlesztés). Továbbá az egyik közepes nagyságú kertészet meglátogatása is szerepel a programban, mely példa lehet arra, hogy egy szinte egyszemélyes kisvállalkozás hogyan jutott el közel 30 embernek munkát adó vállalkozásig.
A településről:
Herény ma a Vas megyei megyeszékhely Szombathely északi városrésze. 1950-ig élénk közösségi életet élő kis község volt, önálló iskolával, postával, vasútállomással. Jelenleg a város 8. kerülete, kertvárosa. Ezt 17 tablóból álló helytörténeti kiállítással tudjuk prezentálni az érdeklődőknek. Rendkívül sok érték közül kiemelkedik az országban egyedülálló közel 30 elemből álló kertészet a környéke. 2003-óta minden év április utolsó hétvégéjén a mára már országos hírű Herényi Virágút virág és disznövénykiállítás bemutatása történik a nagyközönség számára. A városrészen működik az ELTE Gothard Jenő Obszervatóriuma és az ott működő múzeum, amely betekintést nyújt Gothard Jenő világhírű csillagász munkásságába és felfedezéseibe.
Kinek ajánljuk?
Főleg olyan szervezeteknek, amelyek városrészen működnek és közösségi színteret akarnak létrehozni vagy már működtetnek.
Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Közpot Nonprofit Kft.
A településről:
Kecskemét a Duna –Tisza közének legjelentősebb települése, Budapesttől 85 km-re. Petőfi nyomán "Hírős város"-ként is szokás emlegetni Bács-Kiskun megye székhelyét, amely a zene, a képzőművészet és az animáció nemzetközi hírű műhelyeinek ad otthont. A város természeti adottságai – az aranyhomok – kedvezőek a gyümölcs és szőlőtermesztés számára. Leghíresebb helyi termékek a sárgabarackból készülő barackpálinka a környékben termesztett paprikából készült ételízesítők pl. a Piros Arany. Napjainkban a gépjárműgyártás hazai központja. Gyönyörű belvárosát terek hálózata fűzi össze. Műemléki védettségűek a színes kerámia díszekkel ékes szecessziós épületei: Városháza, Cifrapalota, Ifjúsági Otthon. Kecskemét a szülővárosa a drámaíró Katona Józsefnek, valamint a zeneoktató és népzenekutató Kodály Zoltánnak. Kodály alapította az ország első alapfokú zeneiskoláját Kecskeméten. Világhírű a Kodály-módszert oktató Zenepedagógiai Intézet. Katona József nevét viseli a színház, a megyei könyvtár és gimnázium is. A város ismert nevezetessége a kiállítóhelyeként működő Cifrapalota. A Magyar örökség –díjas kecskeméti animációs stúdióban készült Magyar népmesék sorozat filmjein gyerekek generációi nőttek fel.
A gerincprogram:
A kecskeméti Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ a régió legnagyobb kulturális központja, a közművelődési alapszolgáltatások valamennyi területén működő szervet. Kiterjedt közművelődési munkánkból adódóan több jó gyakorlat bemutatását is vállaljuk a LÁTÓPONT program keretében A látóutak résztvevői számára tematikus programok összeállítását tervezzük az alábbi témák, szolgáltatások bemutatásával Kecskeméten:
• Komplex játszóprogramok kisgyermekes családoknak, a játékkultúra hagyományainak átörökítése;
• Kreatív kézművesség, műhelyfoglalkozások;
• Drámapedagógiai tevékenyég a közművelődésben;
• Vakációs szaktáborok szervezése;
• Művészeti, tehetséggondozó és gasztro-kulturális fesztiválok;
• Művészeti műhelyek: a Kecskemét Táncegyüttes és a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar alkotó, kultúraközvetítő munkája;
• Az Otthon mozi art és ifjúsági jellegű hasznosítása, a filmkultúra kiemelt szerepe a közösségi művelődésben;
• Ifjúsági szolgáltatások, ifjúsági közösségi terek hálózatszerű működtetése;
• Módszertani munka, szakmai hálózat létrehozása, közösségfejlesztő és kulturális tájoló programok szervezése a térségi települések közművelődésének fejlesztésére;
• Cédrusnet Kecskemét program, amely az 50+ éves korosztály idősödését támogatja a foglalkoztatás (foglalkoztathatóság), a társadalmi részvétel, az aktív életvitel területein.
Kinek ajánljuk?
A Hírös Agóra felkeresését ajánljuk településvezetőknek, közművelődési – ifjúságfejlesztési szakembereknek, művészeti együttesek vezetőinek, art mozi üzemeltetőknek, tábor szervezőknek, kulturális szervezetek, közösségek tagjainak, fiataloknak és időseknek egyaránt.
Kajdacsi Gyermekekért és Ifjúságért Alapítvány
A gerincprogram:
A kajdacsi gyermekek és ifjúság egészségének, szellemi, testi, lelki és kulturális fejlődésének elősegítése az Alapítvány célja. A közművelődési feladatokat 2000. év óta a Kajdacsi Gyermekekért és Ifjúságért Alapítvány látja el az önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződés keretében, amely során közösségi színtereket, benne teleházat, klubhelyiségeket, könyvtárat és 30 fős ifjúsági szállást működtet. A községben 5 bejegyzett és 5 informális civil szervezet, valamint két egyház (római katolikus és református) működik, melyek életének, programjaik megvalósításának helyszíne és forrásteremtésük elősegítője is az alapítvány.
Kinek ajánljuk?
Településvezetőknek, közművelődési szakembereknek, civil szervezeteknek.
A településről:
Kajdacs község Tolna megyében, a 63-as számú főközlekedési út (Szekszárd-Székesfehérvár) mentén fekszik. A település a Dél-dunántúli régióban, Tolna megyében, a Paksi járásban található. A falut 1149 fő lakja, viszonylag fejlett infrastruktúrával és intézményhálózattal rendelkezik. A főbb megélhetési forrást a mezőgazdaság biztosítja, de az elmúlt évben létesült ipari park és benne a Gyógynövény-feldolgozó üzem is jelentős foglalkoztató.
Kék-Kálló Menti Népfőiskolai Társaság
A gerincprogram:
Az ezredfordulón (2000-ben) alapított Kék-Kálló Menti Népfőiskolai Társaság tagjaiként feladatunknak tekintjük azt, hogy az 1921-ben (azaz kereken 100 éve) Bihar vármegyében elsőként létrehozott Derecskei Népfőiskola által megteremtett népfőiskolai gondolatokat átörökítsük. Egyesületünk célja: működésével elősegíteni a kék-kállói térség (Derecskei járás) felemelkedését: értékmegőrzés, rendezvényekkel, előadásokkal, tanfolyamokkal az itt élőkben erősíteni az összetartozást és a bizalom érzését.
A derecskei látóút keretében tervezett gerincprogram délelőtt kezdődik Derecskén a művelődési központnál. Bemutatjuk Derecske kulturális életét, a Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár, mint minősített közművelődési intézményt, a Derecskei Cserkészek történetét, a cserkészcsapatot. Beszélünk a Tisztántúli Népfőiskolai Szövetség elindulásáról, ezt követi a Derecskei járás Értéktárainak bemutatása, Derecske Értéktár Terem, Derecskei Járási Nemzeti Értéktükör (dokumentumfilm megtekintése).
Ebéd után elutazunk Sárándra, ahol megtekintjük a Sárándi Bagolyvár közösségi színtéret, beszélgetünk a helyi hagyományőrzésről és gasztronómiáról. Ezután a helyi gyümölcsöskert felfedezése és kemencés ételek kóstolása következik. Délután továbbutazunk Hosszúpályi településre, ahol a hosszúpályi szőlőtermesztés újraélesztésének módját mutatjuk be, majd látogatás következik a helyi Bormúzeumba, borkostólási lehetőséggel.
Kísérőprogramok a Csizmadia Lajos Olvasókör ismeretterjesztő előadásai.
Választható témakörök: gyümölcsészet, kertészet, helytörténet, gasztronómiai, közművelődés.
Sinka István Nyári Szabadegyetem (A Bihari Betyárképző Tábor terveiről), mint egy lehetséges jó gyakorlat bemutatása.
Kinek ajánljuk?
A Látópont vegyes célcsoportot, de legfőképpen a hagyományőrző egyesületeket, közösségszervezőket és turisztikai szakembereket szólítja meg. De lényegében ajánljuk látóutunkat Mindenkinek!
A településről:
Derecske az ország keleti részén helyezkedik el, a megyeszékhely Debrecentől mintegy 22 kilométerre. A szomszédos települések: észak felől Sáránd, északkelet felől Hajdúbagos, kelet felől Konyár, délkelet felől Szentpéterszeg, délnyugat felől Berettyóújfalu, nyugat-délnyugat felől Földes, északnyugat felől pedig Hajdúszovát. A Derecskei járás területe 650,31 km², népessége 41 533 fő, népsűrűsége 64 fő/km². Az egységet 13 település képzi: Derecske, Létavértes, Hosszúpályi, Pocsaj, Esztár, Hajdúbagos, Kismarja, Kokad, Konyár, Mikepércs, Monostorpályi, Sáránd és Tépe. A települési értéktár listáján jelenleg 40 érték szerepel. Az agrár-és élelmiszergazdaság, kulturális örökség, épített környezet, sport, természeti környezet, ipari-és műszaki megoldások kategóriájában.
Kisfaludy Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Emlékház
A településről:
Sümeg a Közép-Dunántúli régióban, azon belül Veszprém megye területén fekszik. A hangulatos kisváros, a „Pannon táj szíve”, járási központ, számos történelmi emlékkel, kulturális és épített örökséggel büszkélkedhet, sokan a barokk kor gyöngyszemeként is emlegetik.
A látnivalókban gazdag belváros egyedülálló barokk kisvárosi hangulattal várja az idelátogatókat. Legismertebb műemlék a vár, amely számos látnivalót és programot kínál, de méltán népszerű a Püspöki Palota és a Palotapince, Ramassetter Látogatóközpont, Kisfaludy Sándor Emlékház és a Maulbertsch freskókkal díszített plébánia templom is.
A gerincprogram:
Intézményünkben számos jó gyakorlat van:
települési értékek gyűjtése, az értékeken alapuló programok szervezése,
ifjúsági programok – interaktív foglalkozások, táborok, versenyek szervezése,
példaértékű közösségi együttműködések,
fesztiválszervezés.
A jógyakorlatok közül a települési értékek bemutatása a családok és fiatalok számára – Kisfaludy-kultusz építése elnevezésű programunkat szeretnénk kiemelni.
Himfy Pont - Ifjúsági közösségi pont című projektünk célja egy bázis kialakítása volt a Kisfaludy Sándor Emlékházban, a fiatalok helyben tartása, szemléletformálása, művészeti nevelése érdekében. Kialakítottunk egy múzeumi digitális eszközökkel jól felszerelt közösségi termet. Az interaktív eszközön megjelennek Balaton-felvidéki túraútvonalak, térségi települési séták melyek a Kisfaludy családhoz kötődnek. Az épített örökséget bemutató drón felvételek és Kisfaludy Sándor versei együtt adják az élményt.
A projekttel lehetőségünk nyílik térségi fiatalok számára iskolaidőben kihelyezett órákat, foglalkozásokat, programokat szervezni, iskolaidőn kívül a szabadidő hasznos eltöltésére helyet biztosítani, családi programokat, települési értékeket bemutató kiállításokat, interaktív programokat szervezni.
A közösségi teret szívesen használják civil szervezetek, de könyvbemutató, kiállítások, ifjúsági programok, klubok, alkotóműhelyek helyszínéül is szolgált a bázispont.
Célunk a járásban élő fiatalok és a civil szervezetek számára egy speciális találkozási pontot kialakítani, amely helyet biztosít a kis létszámú a közösségi- ifjúsági programoknak.
Az Emlékház 2019-óta Közösségi múzeum.
Kinek ajánljuk?
A Látópontot jó szívvel ajánljuk civil szervezetek vezetőinek, tagjainak, településvezetőknek, közművelődési, vidékfejlesztési és turisztikai szakembereknek, diákoknak, a kultúra és települési értékek iránt érdeklődők számára egyaránt.
Konecsni György Művelődési Központ, Tájház és Városi Könyvtár
A gerincprogram:
A Látóút programban hagyományőrző napot szeretnénk bemutatni a kiskunmajsai tájházban, mely a helyi és térségi gyermekcsoportokat megmozgató Hagyományőrző napoknak, rendezvényeknek biztosít helyszint. Az épület eredetileg kenyérsütőházként működött, így programunk a kenyérsütés folyamata és fortélyai köré épül. Tájházunk 2021 januárjában bővült egy állandó kiállítással. A látogatók fotók, leírások és eszközök segítségével ismerik meg azt, hogyan juthatunk el a magvetéstől egészen addig, ameddig érezhetjük a kemencében frissen sült kenyér illatát. Ezenkívül a gyakorlatban is bemutatjuk a folyamatot a dagasztástól kezdve, s amikor elkészült a friss kenyér, kóstolási lehetőséget is biztosítunk. Szeretnénk, ha a fiatalok is felfedeznék a hagyományos kenyérsütésben rejlő értékeket, azt, hogy mit érezhettek az asszonyok, amikor nap, mint nap a saját kezük munkájának eredményeit tehették családjuk asztalára. Emellett kézműves foglalkozással és népi játékokkal kedveskedünk vendégeinknek, hogy megmutassuk nagyanyáink és nagyapáink, miként „gyerekeskedtek” és szórakoztak. Ezek például a körmönfonás, a mézeskalács díszítés, a fateknőből horgászás, kavicsokkal malmozás, buborékfújás lúdtollal.
A településről:
Kiskunmajsa Bács-Kiskun megye dél-keleti részén helyezkedik el. Teljes népessége kb. 11000 fő. Közel 100 helyi értékkel rendelkezik településünk. A Kiskunmajsához köthető értékek felkutatása a 2014-ben megalakult Települési Értéktár Bizottság feladata, mely munkáját a 2012. július 1-jétől hatályos magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény alapján végzi. A helyi értékek rendszerbe foglalása hét kategória alapján történik – agrár-és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, természeti környezet, turizmus és vendéglátás -, amelyek közül az arra érdemesek a Megyei Értéktár Bizottság elbírálását követően felvételt nyerhetnek a Megyei Értékek közé.
Kinek ajánljuk?
A Látópontot kulturális intézmények, tájházak, művelődési központok vezetőinek, munkatársainak ajánljuk. De természetesen minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!
Kossuth Művelődési Központ Nkft.
Kinek ajánljuk?
A Kossuth Toborzó bemutatásával olyan hasonló történelmi múlttal rendelkező települések közművelődési szakembereinek, programszervezőinek kívánunk segíteni, akik szeretnék a helyi identitástudatot, a lokálpatriotizmust erősíteni. Művelődő közösségeink példáját ajánljuk és szívesen bemutatjuk az iránta érdeklődő művelődésszervező kollégáknak akár egy intézménylátogatás keretén belül is.
A gerincprogram:
- Jó példaként szeretnénk bemutatni a Kossuth Toborzó Ünnepély és Huszárfesztivál ingyenes rendezvényünket. A Kossuth-kultusz ceglédi hagyományának megszületése Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-i ceglédi toborzóbeszédjéhez köthető. 1996 óta ezen a napon Kossuth imitátor közreműködésével felidézzük ezt a beszédet, illetve az ehhez legközelebb eső hétvégére városi programsorozatot szervezünk. A történelmi múltú esemény főbb programelemeit modern köntösbe öltöztetve kínáljuk a látogatóknak. Ezzel az a közösségépítő ünnepéllyel célunk a közös múlt éltetése, a hagyományőrzés, a helyi identitástudat növelése, valamint a civil egyesületek összekovácsolása, megismertetése, és természetesen a kulturált szórakozás, kikapcsolódás lehetőségének megteremtése. Rendezvényünkön látványos hagyományőrző felvonulás keretében elevenítjük fel azt a napot, mikor Kossuth városunkba érkezett, mutatjuk be a 48’as hagyományőrző tüzéreket, gyalogosokat, huszárokat és civileket, viseleteket, egyenruhákat, katonai bemutatókkal elevenítjük fel a reformkort. Kiemelt szerepet kap a Kossuth Múzeum, ahol az ország legnagyobb Kossuth relikviái találhatóak és kitelepül a fesztiválra is egy múzeum sátorral, interaktív foglalkozásokkal. A programok összeállításakor kiemelt figyelmet fordítunk az általános- és középiskolás tanulók bevonására. Így a Kossuth-kultusz hagyományának ápolásán túl. a fiatal generációval meg is tudjuk ismertetni és átörökítjük a történelmi események részleteit. Nekik szól a gyermek toborzó és a Kossuth szakáll mustra, Kossuth nyomában városismereti séta. A helyi és környékbeli kézművesek számára kitelepülési, bemutatkozási lehetőséget biztosítunk, ezáltal kulturális gazdaságfejlesztő szerepet vállalunk. Civilsziget kialakításával a helyi civilszervezetek tagtoborzását segítjük. Egy szakmai konferenciával is kiegészül rendezvénysorozatunk, ahol ceglédi, valamint testvérvárosokból érkező történészek tartanak előadást a helyi ‘48-49-es történelmi eseményekrő
- Jó gyakorlatként tekintünk a művelődő közösségeinkre is. A különböző szabadidős tevékenységi körök iránt érdeklődők közösséggé szervezése mindig kiemelt feladata volt intézményünknek. Törekszünk a hagyományok ápolására, továbbadására, de teret engedünk azok mai trendeknek megfelelő újragondolására is.
A településről:
Cegléd Pest megye déli, délkeleti részének regionális központja. A város az Alföld kapujában, a Cserhát és a Gödöllői dombság lábánál, Budapesttől 74 km-re található, területe igen nagy, a magyar városok sorában a 13. helyen áll. Lakosainak száma kb. 37.000 fő. Vasúti és közúti csomópont is egyben. Egyik jelképe Közép-Európa legnagyobb református temploma. A város életét meghatározó „Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya” 2014-ben került fel a Szellemi Kulturális Örökség listájára. Cegléd a hagyományok őrzése mellett, több zenei fesztivállal, számos kikapcsolódási lehetőséggel várja az odalátogatót, nagy turisztikai vonzerő a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont is.
Kőtelek Községi Önkormányzat
A településről:
Kőtelek Jász-Nagykun-Szolnok Megyében Szolnok és a Tisza tó között félúton található, a Tisza folyó mellett Szolnoktól 30 km-re észak-keletre. Lakosságunk kb. 1600 fő. Fontos népi építészeti emlék a Tájház, ami bemutatja a Kőtelekre jellemző egyedi formákat.
A gerincprogram:
Iskolatörténeti múzeumunk Boros Imre egykori iskolaigazgató hagyatéka. A kiállításon megtekinthetik az elődeink által használt taneszközöket, bútorzatokat, régi fotókat. Megismerteti a látogatókkal a népoktatás előző századát. Nosztalgiázhatnak, feleleveníthetik gyermekkori iskolai emlékeiket beülhetnek a több százéves iskolapadokba. A Herba Kör tagjai a herba kertben és a herba házban bemutatják az egészséges életmód nélkülözhetetlen gyógynövényeit, az érdeklődők tájékoztatást kaphatnak gyógyhatásaikról. Az egészség mindennél fontosabb, ha lehet ne gyógyszert, hanem gyógynövényeket fogyasszanak az emberek, ahogy a régi öregek mondták „ Fűben, fában az orvosság ”
Kinek ajánljuk?
A Látópontot civil szervezeteknek egészségtudatos embereknek ajánljuk, akik a mai kor rohanó világában odafigyelnek egészségükre és szívesen visszatekintenének iskolás éveikre, gyermekkorukra.
KÖSZI - Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért
A településről:
A Bakony és a Balaton-felvidék határvonalán, a Dörögdi-medence nyugati szélén a Dél-Bakony lábánál fekvő Taliándörögd, egy 655 lélekszámmal rendelkező település. A XX. század végéig zsákfalu volt, kizárólag Kapolcs irányából lehetett megközelíteni, (bár meg kell jegyezni, hogy 1945 előtt Szőc, Halimba, Sáska, Öcs felé szekérutakon és gyalogosan is nagy volt a forgalom, ezt bizonyítja a falu kettős központi tere, amelyből az egyik állatvásártérként és piacként is üzemelt, a másik pedig a szekeres forgalom felkészülését szolgálta bognárral, kocsmával, asztalossal, szíjjártóval stb.) A 2000-es évek elején Öcs irányába is kiépült az aszfaltos út, mely ugyan tömegközlekedésre és erősebb forgalomra nem alkalmas, de a település elérhetőségét megkönnyíti. Taliándörögd közös önkormányzati hivatalt működtet a környékbeli településekkel, melynek központja Monostorapáti. A településen Közösségi Ház működik. A faluban élő gyerekek a Kerekfenyves Óvodába és a Művészetek Völgye Általános Iskola helyi tagintézményébe járnak 4. osztályos korukig.
A gerincprogram:
KÖSZI, hogy érdeklődsz irántunk! A KÖSZI (Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért) 1998-ban alakult több Balaton-felvidéki ifjúsági szervezet együttműködésének eredményeként. Célunk a fiatalok megtartása és letelepedésük segítése. Fontos számunkra, hogy tagszervezeteink és partnereink között segítsük az információáramlását, a tudás, az ötletek megosztását, a kapcsolattartást. Olyan programokat vállalunk fel, melyek a térség fiataljai számára fontosak, hasznosak, vagy egyszerűen örömöt szereznek, lendületet adnak. Mindezek alapját a gondosan megtervezett és tudatosan megvalósított ifjúsági stratégiánk adja Készüljetek, mert tőlünk csakis feltöltődve, lelkesen, fiatalos lendülettel és jobbnál jobb ötletekkel érkezhettek haza! Mire számítsatok? 1, Megtudhatjátok hogyan is készül egy ízig-vérig közösségi alapú ifjúsági stratégia, ami aztán beépülve a Helyi Vidékfejlesztési Programba komoly pénzügyi hátteret is jelenthet a fiatalok megtartásához. Ennek kapcsán bepillantást nyerhettek az Ifjúsági Kulcsfigura, illetve az Ifjúsági Inkubátor programunkba. 2, KORLENYOMAT mintaprogramunkkal bemutatjuk nektek, hogyan tudtunk fiataljainkkal megmozdítani, aztán öt éven keresztül közösségi aktivitásra serkenteni egy egész települést. A közösségfejlesztés módszereinek alkalmazásával a lakosság aktív bevonásával „korlenyomat” készült a településről, annak értékeiről, lakóiról és azok helyi tudásairól. Mindez kiindulópontként szolgált egy közösségi tervezési folyamat lebonyolításához és újszerű utakat nyitott a kulturális turizmus fejlesztéséhez is. Ha nem hiszitek, gyertek és járjatok utána! 3, Nem mehettek úgy haza, hogy meg ne ismernétek az idén 10 éves Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat tevékenységét és eredményeit. „Fiatalok és lelkesek. Helybeliek és nagyon elszántak. Szinte mindent tudnak, és szeretnének itt maradni. Pontosabban ott maradni, ahol születtek és fiatal felnőtté váltak. De nem csak beszélnek erről, hanem immár a tettek mezejére léptek. Kik ők? Hát az értékőrök…” Ma már több mint ezer fiatal értékőrünk tevékenykedik szerte a Kárpát-medencében. Legyetek Ti is értékőrök! „KincsesHáz” Pannon Ifjúsági Népfőiskolánk segít ebben (is). J 4, Ahogy közeledtek hozzánk rögtön látni fogjátok, hogy otthonunk Taliándörögd, a Dörögdi-medence, és a Művészetek Völgye szemet gyönyörködtető, csodás táji környezetben helyezkedik el. Amit viszont messziről nem láthattok, azt a számtalan kis „rejtett” csodát, mi szívesen bemutatjuk Nektek egy falusétán. Ha szerencsétek lesz, talán még a Szőke Bandival is összefuthatunk néhány mondat erejéig az Ősök Házában. Szeretettel hívunk és várunk Benneteket!
Kinek ajánljuk?
Szeretettel ajánljuk aktív fiataloknak, fiatalokat segítő felnőtteknek, közművelődési, kulturális szakembereknek, civil szervezeteknek és nem utolsó sorban településvezetőknek.
Községi Könyvtár és Petőfi Sándor Közösségi Színtér
A településről:
Jászdózsa a Mátra hegység lábánál, a Tarna folyó két partján helyezkedik el. A település 2200 főt számláló község Jász – Nagykun – Szolnok megyében. Régebbi neve Jász-Dósa. 1910-óta hivatalos neve: Jászdózsa DÓSA a régi magyar nyelvben lelket jelentett. Programlehetőségek Jászdózsán: horgászat a Tarna-holtágon kajakozás, a Tarnán, íjászat, lovaglás, látnivalók megtekintése, a közeli városokban strandolási lehetőség, 30 km-re a Mátra hegységben túrázási lehetőség. A „Csillagkert vendéglő és magánszállás” és Dósai Kőhíd szálló áll a vendégek rendelkezésére. Hagyományőrző település. A falunak két emlékműve van: a XVIII. században épült késő barokk katolikus templom, és az 1811-13-ban épült klasszicista Tarna-híd. Az ötnyílású, pilléreken álló híd, jelentős műszaki emlékeink egyike, melyet a községben Kőhídnak neveznek. Számos szobor és emlékmű díszíti községünk főterét. A Tájház 1989-ben nyílt meg, ahol a századforduló bútorait, a parasztság eszközeit mutatjuk be.
A gerincprogram:
A célunk az, hogy az érdeklődők számára valós hiteles, átvehető mintákat mutassunk be, amelyek működőképesek. Jó gyakorlatként a kerékpáros (Kul)-túra elnevezésű közösségi programunkat mutatjuk meg. Egy interaktív körtúra során földön, vízen, kerékpáron a bronzkortól napjainkig prezentáljuk természeti, kulturális és épített kincseinket. Programunk a könyvár épületéből indul, ahol korábban a „Csengettyűs iskola” működött. Itt kapott helyet az a bronzkori interaktív régészeti kiállítás, mely az őskor egy rendkívül izgalmas időszakát tárja fel. A körtúrához kerékpár-kölcsönzés tartozik, így lehetőséget biztosítunk arra is, hogy kétkeréken fedezhessék fel a község nevezetességeit az ide látogatók, valamint a kerékpáros ügyességi pályán – ami civil kezdeményezésre jött létre – gyakorolhassák a helyes közlekedést. Ellátogatunk a Kápolnahalomhoz, ahol korábban jelentős bronzkori lelőhelyre bukkantak a régészek. Útba ejtjük a római katolikus templomot, a Tábori-emlékházat, a tájházat, a gasztronómiai élményeket nyújtó Bollók Feri-emlékházat, a Tarna-holtág természeti értékeit. Jó idő esetén kajakozási lehetőséget is kínálunk. A felsorolt állomásokon élményalapú programok, kreativitást fejlesztő kézműves-foglalkozások, régi mesterségek bemutatója, valamint élőképek leszenek. A körtúra a régészeti kiállításon ér véget, ahol egy interaktív vetélkedővel zárul a program. Szeretnénk minden generációnak maradandó élményt nyújtani.
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
Kinek ajánljuk?
Célunk, hogy programjaink területi, megyei és országos szintű közművelődési eseményekhez is kapcsolódjanak, és minél szélesebb körben vonjuk be a szakmai és civil szervezeteket, magánszemélyeket. Nagy hangsúlyt helyezünk arra is, hogy a változatos szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek mellett hasznos ismereteket és tudást adjunk át a helyi lakosok és a településre látogatók számára. Reméljük, hogy a kulturális szolgáltatások fejlesztésével a helyi gazdaság, a turizmus is erősödik.
Ludas Közösségfejlesztő Egyesület
A településről:
Ludas Észak-Bácska területén, Szabadkától 12 km-re keletre, a Ludasi-tó partján található. Nagyjából 1000 lakost számlál a település és az itt élők csaknem 90%-a magyar. A falu elöregedésének veszélye érezhető Ludason is, azonban az utóbbi néhány évben egyre több fiatal, és kisgyermekes család költözik Ludasra, reményt adva a falu fennmaradásához és a jövőben is gazdag közösségi élet lehetőségéhez. Több civil szervezet, egyesület működik Ludason, melyek a Helyi Közösséggel és az Alsó-ludasi Általános Iskolával, valamint a ludasi plébániával együttműködve folytatják tevékenységeiket. Az egyesületek gyermekekkel és felnőttekkel egyaránt foglalkoznak, valamint az idősebb korosztályra is különös figyelmet fordítanak. Gazdag kulturális- és természeti értékekkel rendelkező közösség vagyunk, tevékenységeink középpontjában áll a Ludasi-tó, szellemi- és épített örökségünk védelme, az őszi fokhagyma termesztése és a köré felépülő szokások gyakorlása-átörökítése, a ludasi népmesék, illetve néphagyományaink megőrzése és továbbörökítése, vallási hagyományaink éltetése.
A gerincprogram:
A ludasi Látóútnak több állomása is lesz, melynek keretében a település lovaskocsival történő körbejárásával megismerkedhetnek a résztvevők helyi értékeinkkel. A gerincprogramot képező körút a Ludasi soron kezdődik a Szent Katalin templomnál, ahol a templom megtekintése mellett a néprajzi kismúzeumunkat is bemutatjuk. Ezt követően egy rövid pihenőt tartunk a kerékpáros pihenőhelynél található kilátónál, ahol gyönyörű kilátás várja az idelátogatókat. Ezután az Alsó-ludasi Általános Iskolához vezet tovább utunk, ahol megismerkedhetnek szakemberek vezetésével a Ludasi-tó környezetével és élővilágával. Igény esetén csónakázási lehetőséget is tudunk biztosítani. Az iskolánál lesz egy nagyobb megálló, ahol lehetőség nyílik közös ebéd elkészítésére és elfogyasztására, ismerkedésre, kapcsolatépítésre. A kellemes pihenő után a Kosztolányi Házban vár bennünket a népmesemondó műhely. Kollégáink interaktív módon a ludasi népmesék világával ismertetik meg a delegáció tagjait. Tovább haladva a Kosztolányi Árpád utcában található Helyi Közösség épületébe visz utunk, közben lehetőségeinkhez mérten a fokhagymatermesztőknél is megállunk, hogy megismerkedjenek vendégeink az egyik legfontosabb terményünkkel, az őszi fokhagymával. E köré egy nagyszabású fesztivál is felépült. A Helyi Közösség épületében a Ludas Közösségfejlesztő Egyesület népzenei műhelyének koncertjével és vacsorával zárul a találkozás.
Kinek ajánljuk?
Vegyes célcsoportot, elsősorban településvezetőket, civil szervezetek vezetőit, tagjait, fiatalokat és időseket szólítunk meg. Szakmai segítséget, visszajelzést viszont szívesen fogadunk az idelátogató közművelődési, kulturális és turisztikai szakemberektől!!!
Magyarok Öröksége Alapítvány
Kinek ajánljuk?
Településvezetőknek, közművelődési, kulturális, turisztikai szakembereknek, civil szervezetek képviselőinek, fiataloknak, időseknek egyaránt.
A településről:
Százhalombatta Budapesttől 25 kilométerre Pécs irányában az M6 autópálya mellett található egykori iparváros, amelynek arculata a fesztivál hatására jelentősen megváltozott. A település római neve Matrica. Itt található Európa egyik legjelentősebb kísérleti régészeti parkja, amely a Halstatt kultúrához köthető korszakot mutatja be. Itt épült meg Makovecz Imre utolsó tervezése a Szent István templom.
A gerincprogram:
A Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál nevéből fakadóan nemzetközi esemény. 1994 óta 112 ország közel ötvenezer néptáncosa és zenésze vett részt a fesztiválon, így elmondható, hogy nemzetközi kulturális kapcsolattartás szempontjából vannak tapasztalataink. A jó gyakorlat a fesztivál sajátos látásmódjából is fakadhat, hiszen a közönség/közösség, a nevelni/növelni vagy a tanít/szórakoztat fogalmak állandóan jelen vannak a szervezés és lebonyolítás folyamatában. Ezekre folyamatosan keresünk megoldásokat, hiszen a Summerfest hidat épít, részben földrajzi távolságok között, ugyanakkor országok, nemzetek, nemzeti kisebbségek között is. Kiemelkedő elem a hídépítésben a sérült emberekkel történő kapcsolattartás, amely immár nemzetközi hírű lett. A Summerfest mindenkori üzenete és célja: Kultúra, béke, barátság. Híd az emberek között. Szeretni egymást, tisztelni mindenkit.
Magyarországi Alkotóművészek Közép-és Nyugat-dunántúli Regionális Társasága
A településről:
Gárdonyt 1989. március 1-jén emelték városi rangra, a Velencei-tó partján három település összeolvadásából keletkezett (Dinnyés, Agárd, Gárdony). Kiemelt üdülőkörzet, a turisztikai szezonban változatos programokat kereső sok belföldi és külföldi vendég érkezik ide. Állandó lakossága 10.300 fő. Ennek a sokszínűségnek, változatosságnak szeretnénk megfelelni programjainkkal, színvonalas kulturális eseményeket kínálva az érdeklődők számára. Egyesületünk 2021 áprilisában együttműködési szerződést kötött Gárdony Város Önkormányzatával. Működésünk helyszíne a 2010-ben átadott Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központ, mely Gárdony-Dinnyés településrészének központjában található. A csendes, falusias környezetben elhelyezkedő létesítmény vonzerejét építészeti különlegessége, kiváló felszereltsége mellett növelik a természeti, táji adottságok is. Tevékenységünk, a város felé vállalt feladataink a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása.
A gerincprogram:
Egyesületünk 2007-től működik. Szakmailag elismert, a művészet különféle területén dolgozó szakkörvezetőket, oktatókat és a népművészet iránt érdeklődő fiatalokat egyaránt tudhatunk tagjaink között. Támogatjuk a gyermek-, ifjúsági és felnőtt korosztály körében a népművészeti, képző- és iparművészeti értékek megismerését, megőrzését, továbbadását. Családi programok, kiállítások, mesterségbemutatók, képzések, tanórai- és tanórán kívüli foglalkozások jellemzik munkánkat. 2017-től a Hagyományok Háza megbízásából Közép-dunántúli regionális szakmai feladatokat is látunk el. Bemutatni kívánt tevékenységünk: a MintaKINCStár program struktúrája, tanórai és tanórán kívüli felhasználása, eddigi tapasztalataink. A program kidolgozója Sevella Zsuzsanna egyesületünk tagja. Ez a fajta megközelítése a népművészeti formakincsnek újdonság, innovatív az utóbbi évek során folyamatosan fejlesztett tevékenységünk. A téma kidolgozásával foglalkozó kollégánk játékai népi iparművészeti zsűriszámmal rendelkeznek, az Élő Népművészet XVII. Országos Népművészeti Kiállításon (2021. április22-én) munkáival Gránátalma-díjat kapott.
Kinek ajánljuk?
Tevékenységeink bemutatását, azok hasznosítási lehetőségeit közművelődési, közgyűjteményi szakembereknek, pedagógusoknak, civil szervezetek képviselőinek, szakkörvezetőknek, csoportvezetőknek ajánljuk. A hozzánk látogatókat gyakorlatorientált programokkal várjuk. A látogatás alkalmával a hallottakat élményszerűen ki is próbálhatják a résztvevők.
Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár
Kinek ajánljuk?
Ajánljuk településvezetőknek, turisztikai szakembereknek, akik a város kulturális értékeit megismernék és közművelődési, kulturális szakembereknek, tapasztalatcsere céljából. Várjuk a civil szervezetek vezetőit, tagjait, hogy betekinthessenek a közösségépítés, -fejlesztés lehetőségeibe és a köznevelés, szociális szféra szakembereit, akik a hatékony interaktív ismeretátadással ismerkednének. Programjaink egyaránt szólnak fiatal és idős korosztálynak. Célcsoportjaink: családok, óvodák, iskolák.
A gerincprogram:
Intézményünk egyik feladata a városunk történetének megismertetése, a térség és a Kárpát-medence néprajzi hagyományainak őrzése, átadása. Ezt támogatva a Városi Könyvtár, a Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény és a közművelődési terület összhangban végzi tevékenységét. A „Cipőkirály birodalma” egy papírszínházra íródott mese, mely rendhagyó módon mutatja be városunk történetét. Miért papírszínházzal mesélünk? Látogass el hozzánk és megtapasztalhatod, hogy maradandóbb-e az élmény! Derűs mesénk a „Házi áldás” a Pécskői Család Alföldi Kerámia Gyűjteményében hangzik el. A mesélőnk különleges képi világgal, rendhagyó módon mutatja be a tárgyak történetét, elődeink szokásait. Kézműves Házunk 2012 óta népszerűsíti a népművészetet, terjeszti a népi kultúra szeretetét. Célja a magyar és martfűi identitás, valamint közösségeink erősítése. Vendégeink bepillanthatnak a mézeskalács-készítés és díszítés rejtelmeibe, megkóstolhatják finomságainkat. A Városi Könyvtár új köntösbe öltöztette „Meséldéjét”. Jeles napokhoz kötődően készíti el kisfilmjeit, így a mesés délután otthonról is elérhető. Vendégeink útravalóul népdalokkal, mondókákkal tarkított népmesét kapnak ajándékba. A város közösségeit, összetartó erejét mutatjuk be a „Martfű csúcshely” című image filmünkben, mely mosolyt csal az arcokra. A gyűjteményeinket népszerűsítő „Múzeumi topogó” a tánc és zene nyelvén meséli el, milyen jó hozzánk betérni. Rövidfilmjeinket a moziteremben vetítjük, páratlan élményt nyújtva a Látóút résztvevőinek.
A településről:
Martfű, Jász-Nagykun-Szolnok megye fiatal ipari kisvárosa a Tiszazug északi kapujában, 6800 fővel. A Tisza folyó egyik nagy kanyarulatában található, annak bal partján. A természeti értékei mellett gyógyvizével, az erre épülő Martfű Termál SPA turisztikai központtal hívja fel a figyelmet magára. A város a gazdag turisztikai szolgáltatásain túl virágos, parkos Tisza-parti környezetével, helyi látnivalóival és rendezvényeivel gazdagítja az idelátogatók élményeit. Kulturális hagyományokat, tárgyi emlékeket őriz a Martfű Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény és a Pécskői Család Alföldi Kerámia Gyűjtemény. A Városi Művelődési Központ és Könyvtár 500 személyes színház- és 3D-s mozi teremmel, táncteremmel, klubtermekkel, kiállítótérrel várja látogatóit. Művészeti alkotásaival hívogat Gyurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész műterem-galériája és köztéri szobrai a város főterén. A Csodamézes Kézműves Ház mézeskalács remekei, kézműves foglalkozásai kiváló kikapcsolódást ígérnek látogatóinknak.
Móricz Zsigmond Művelődési Központ és Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhely
A gerincprogram:
A barcsi Móricz Zsigmond Művelődési Központ és Dráva közérdekű Muzeális Kiállítóhely Barcs egyik meghatározó kulturális intézménye. Hitvallása, hogy az életminőség gazdagításához, az ünnep örömeihez, a közösségi élmények átéléséhez, a helyi kultúra értékeinek megismeréséhez művelődési alkalmakat kell teremteni. Ezt a célt szolgálják az intézmény által szervezett rendezvények, programok. Színházi előadások, könnyű- és komolyzenei koncertek, amatőr együttesek önálló estjei, regionális művészeti találkozók stb. Az intézmény részt vesz szinte valamennyi városi nagyrendezvény lebonyolításában (Magyar Kultúra Napja, Tavaszi Fesztivál, Majális, Gyermeknap, Barcsi Nemzetközi Vásár, Város Napja stb.). A város kulturális értékeinek bemutatására széleskörű kapcsolatrendszer alakult ki a határmenti régióban, illetve a testvérvárosi kapcsolatokban is. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a művelődési közösségek támogatására, az iskolai képzést kiegészítő lehetőségek tárházának bővítésére. Tagintézmények: Drávaszentesi és Somogytarnócai faluházak, valamint a Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhely. Helytörténeti tárgyi és dokumentációs gyűjteményében elsősorban Barcsra vonatkozó anyagot őríznek. A múzeumi könyvtár több funkciót lát el. Helyismereti gyűjteményként összegyűjti a megyére, a Dráva folyóra, a régióra vonatkozó könyveket, speciális szakkönyvtárként pedig a múzeumban működő tudományágak szakirodalmának beszerzésére vállalkozik. Az emeleti teremben berendezett, „Barcs múltja és jelene” című állandó kiállítás a település életét és kultúráját mutatja be a kezdeti időktől egészen a közelmúltig. A külföldi vendégekre való tekintettel a kiállításhoz német és horvát nyelvű feliratok, valamint angol nyelvű vezető is készült. A földszinti teremben változatos témájú időszaki kiállításokat rendezünk, a kamaraterem pedig képző- és iparművészeti tárlatoknak adunk otthont.
Programunkban különleges, újszerű és sajátosan egyedi élményekkel szeretnének gazdagítani vendégeinket, ezért ajánljuk megtekintésre Barcsot, a Dráva Fővárosát.
Kinek ajánljuk?
A látópontunk minden korosztály részére kínál programokat.
A településről:
Barcs Magyarország délnyugati részén, a Dél-dunántúli régióban, Somogy megye déldélnyugati részén, a Barcsi Járásban, a Dráva folyó mentén fekszik az aprófalvas Dráva-menti térség központja. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén helyezkedik el, határátkelő-hely Horvátország felé. A Dráva a maga nemében is egyedi érték. Barcsig gyors folyású, szeszélyes vize olyan tiszta, hogy az ország halfajtáinak kétharmada él benne. A folyó és holtágai horgászparadicsomnak számítanak. Ezt a csupa rejtélyes vidéket, a különleges növény- és élővilágot segíti felfedezni a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága, mely a Barcsi Borókás területén tanösvényeket, Drávaszentesen Oktató és Bemutató központot alakított ki. A megújult barcsi hajókikötő számos drávai vízi túra kiinduló pontja, az utóbbi években a kenutúrák egyre népszerűbbek. A kikötőben horgonyoz több sétahajó is, amelyek a csoportosan túrázóknak kínálnak hajókirándulásokat. A drávai szabadstrand nemrég elkészült fogadóépületével, sportolásra, főzésre, sátorozásra alkalmas ligetes területével kellemes kikapcsolódást kínál a folyami vizet kedvelőknek. Barcs a fővárosa a „Három folyó Nemzetközi Kerékpártúra” magyarországi, 230 kilométer szakaszának is, de a lovaglás, lovas kocsikázás szerelmesei is jó helyen járnak nálunk.
Barcs pezsgő kulturális életét számos előadó-művészeti csoport fémjelzi. A Dráva Fesztivál rendezvénysorozata május közepétől június végéig minden hét végén színvonalas programot kínál a helyieknek és a turistáknak egyaránt.
A barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ minden évszakban, minden generációnak élménydús kikapcsolódást, felüdülést nyújt.
Nagy Gáspár Művelődési Központ
A településről:
Vasvár Vas megye déli részén, a Rábával párhuzamosan futó dombság, a Vasi-Hegyhát oldalában fekszik. A dombság elnevezése váltakozó, régebben inkább a Vasi-Hegyhát elnevezést használták, míg manapság a Kemeneshát elnevezéssel sűrűbben találkozhatunk. Helyben a Hegyhát elnevezés az elterjedt, sőt Vasvárt egyenesen a Hegyhát központjának tartják. Közlekedési szempontból Vasvár igen kedvező helyzetben van, ugyanis a város mellett halad el a rábafüzesi határátkelőtől Székesfehérvár és Budapest irányába tartó 8-as számú főút, amelyről itt ágazik le a Zalaegerszegre vezető 74-es út, Szombathelyre pedig közeli Rábahídvégnél kell letérni. Az osztrák határ 40 km-re, Szombathely és Zalaegerszeg pedig 20-25 km távolságra van Vasvártól. A városnak vasútállomása is van a Szombathely-Nagykanizsa vasútvonalon. A terület ásványi anyagokban viszonylag szegény. A hegyháti dombokon kavics és homok bányászata folyik, a felszín alatt 2100 méteres mélyben pedig 78 fokos termálvíz rejtőzik, amelyet egyelőre csak részben aknáz ki egy kisebb fürdő és a város távhőrendszere. A város környékén nagy erdőségek terülnek el, melyeket szívesen látogatnak a turisták és vadászok is. Kedvelt kirándulóhely a Szentkút környéki erdő.
A gerincprogram:
A vasvári Nagy Gáspár Művelődési Központ átlagos színvonalú infrastruktúrával, viszont kiváló szakember gárdával rendelkezik. Olyanokkal, akik képesek minden esetben a legkiválóbb szakmaiságot prezentálni a közművelődési alapszolgáltatások vonatkozásában a térségi eseményekhez, vagy a mindennapi helyi működéshez kapcsolódóan.
Jelen projektünk kapcsán szakmai nap keretében mutatjuk be értékeinket. Azokat, melyekre büszkék vagyunk. Jó gyakorlatunk arról szól, hogy szakembereinket „kölcsönadjuk” egy –egy térségi rendezvényhez. Egyelőre ismertetjük módszereinket, a későbbiek folyamán pedig célunk, hogy lehetőséget teremtsünk arra is, hogy piaci alapon menedzseljük programjainkat. Ezzel a kulturális alapú gazdaságfejlesztést, valamint saját kollégáink egyéni gazdasági boldogulását célozzuk meg.
Továbbá a Közkincs Kerekasztal keretében a közösen tervezett és megvalósított programjainkat is menedzseljük, a legkiválóbb előadásainkat népszerűsítjük. A helyszínek bekapcsolódnak az országos és nemzetközi vérkeringésbe, mely a helyi infrastrukturális fejlesztéseket erősíti.
Kinek ajánljuk?
Vegyes célcsoportot, melyben elsősorban településvezetőket, közművelődési szakembereket, civil szervezetek vezetőit, tagjait szólítunk meg.
Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény
A gerincprogram:
Nagykőrös város és a térség kulturális életét meghatározó intézménye a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény. A híres költő Arany János és családjának legnagyobb hagyatékát, a kor követelményeinek megfelelően, modern XXI. századi múzeumban mutathatjuk be a hozzánk látogató vendégeknek. Megújult kiállításaink, az Arany János dolgozószobája ihlette szabadulószobánk, a tudáslabirintus, a showroom és a tavasztól őszig működő, az ország egyik legnagyobb szabadtéri népi fajátszótere messzi földről csalogatja az érdeklődőket Nagykőrösre. A múzeum udvarán található Népi Fajátszótér 2021-ben számos újabb élményelemmel bővült ki, új logóval, Hagyományőrző Játékbirodalom néven született újjá. Immár negyvenféle játékkal várjuk a nagykőrösi és környékbeli családokat. A gyerekek harcolhatnak sárkánnyal, ördögökkel, bikával viaskodhatnak, növényekkel ismerkedhetnek. Ezen kívül kipróbálhatják a körhinta, koronázó, csirkepofozó, bikafogó, csúzlizda, lépegető stb. játékokat. Hétvégenként rendszeresen különböző programok színesítik (kézműves foglalkozás, bábelőadás stb.) a játékbirodalom kínálatát. A fajátékok alkotta játszótér kézműves remekei nagy hatással vannak a gyermekek vizuális fejlődésére. A játék öröme közben élete részévé válik a művészet, a népművészet. Megtapasztalja a család, milyen többletet hordoz a népművészek által alkotott eszközök terében a játék, ami aztán a hétköznapok más területeire is hatással lehet, előtérbe hozva a népi mesterek alkotásainak megjelenését. Ugyanakkor kultúránk részét is képezik az egyes játékok, melyek így tovább adhatók a következő nemzedékeknek. Az ország különböző pontjairól érkeztek már hozzánk vendégek, akik elismerésüket fejezték ki a hazánkban egyedülállóan különleges kezdeményezésnek. A Hagyományőrző Játékbirodalom nem csak a hétköznapi játék és a művészet között képez csodálatos varázshidat, de a korok és generációk között is. A játék öröme összekötheti a különböző generációkat, a közös játékon túl beszélgetéseknek is ajtót nyitva, mely aztán segítheti a helyi anekdoták fennmaradását, az egyes korosztályok egymás irányába való nagyobb megértését.
Kinek ajánljuk?
Különböző korosztályokat, célcsoportokat igyekszünk megszólítani élményprogramjainkkal. Osztály-, tantestületi és nyugdíjas klubok kirándulásainak, adunk teljes körű szolgáltatást. A múzeum kiállításai és szabadulószobája, valamint a Hagyományőrző Játékbirodalom ugyancsak vonzzák a családokat, az általános és középiskolás osztályokat.
A településről:
Nagykőrös Budapesttől körülbelül 80 kilométerre délkeletre fekszik, Cegléd és Kecskemét között félúton. Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon terül el. A város területének kb. 35%-a erdő, uralkodó fafajtája a tölgy, a nyár, az akác és a kőris. A város neve az utóbbiból származik. Nagykőrös 2018-ban megnyerte a Virágos Magyarország országos környezetszépítő versenyt, 2019-ben pedig az Entente Florale Europe nemzetközi versenyen Ezüst Minősítést és Elnöki Díjat vehetett át a városközpont megújításáért. Ezzel a nemzetközi szakma Európa legszebb, legvirágosabb városközpontjának választotta 2019-ben városunkat. A márka és identitásépítés, értékesítéstámogató marketingstratégia és program kategóriában a Nagykőrösi Turisztikai Pont 2021-ben VÁROSMARKETING GYÉMÁNT DÍJAT kapott. Megújult a Szabadság – Deák – Széchenyi hármas központi térfüzér, a református templom, a Cifrakert, a Hősök tere, ahol Arany Jánosnak és családjának szoborkompozíciója kapott méltó helyet. A tér megőrizte hangulatos pihenőpark jellegét, az árnyékos fák alatt ivókút és csobogó került a térre. 2018-ban nyílt meg a kívül-belül teljesen megújult Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, itt kapott állandó helyet az országban egyedülálló Arany János-gyűjtemény. 2020. június 30-án a múzeum udvarán átadásra került egy új Népi Fajátszótér, amit 2021-ben továbbfejlesztettek, új logóval, Hagyományőrző Játékbirodalom néven született újjá.
Töltsön el Ön is egy vagy több napot Nagykőrösön. Töltődjön fel élményekkel Arany János városában. Látogasson el hozzánk, és mi segítünk megszervezni kirándulását, bemutatjuk adaptálható jó gyakorlatunkat! Az élmények Önre várnak!
Noszvaj IKSZT
A településről:
Noszvaj hazánk egyik legszebb faluja. A Bükkalján Heves megyében, Eger járásban Egertől 10 km-re a Bükki Nemzeti Park déli határán, a Kánya-patak völgyében fekszik. A környező települések mind Borsod megyeiek. Alapvetően református község, a palóc és matyó népi kultúra találkozásánál. Az Egri Borvidék legjobb dűlői találhatók a falu határában. Szilvalekvárunkról, kemencéinkről és jó borainkról ismernek leginkább bennünket, és arról, hogy „itt mindig van valami”. A településnek kifejezetten jó az infrastruktúrája. Itt működik a Thummerer pincészet, 5 szálloda, 1 turistaház és több mint 30 vendégház fogadja a túristákat. A közművelődési feladatokat az IKSZT Noszvaj látja el a könyvtárral, 2 dolgozóval. Az IKSZT fenntartója Noszvaj Községi Önkormányzat. Gazdag értéktárunk van, Heves megyében az elsők között jött létre. A lakosság száma az utóbbi években egyre nő (1900 fő), sok a faluba beköltöző család. Vonzónak tartják Noszvajt nemcsak a kedvező földrajzi fekvése, kiváló természeti adottságai, jó levegője, közbiztonsága, vendégszerető lakossága, hanem a színes közösségi, kulturális élete miatt is.
Kinek ajánljuk?
Településvezetőket, közművelődési és turisztikai szakembereket, civil szervezetek képviselőit várjuk szeretettel Noszvajon, a „Mi falunkban”.
A gerincprogram:
Noszvajon a közösségi kezdeményezések jó gyakorlatait, lépéseit, eredményeit, a helyi szellemi, épített és természeti örökségre alapozó közösségi és kreatív gazdaságot fejlesztő programokat szeretnénk bemutatni. Évente összesen 12 rendezvényt valósítunk meg, melyek nagy látogatószámot megmozgató kulturális és turisztikai események. Törekszünk a helyi értékek komplex bemutatására, tudás-és értékátadásra, élményközpontúságra, interaktivitásra. Az egyéni és közösségi tudást és kreativitást erőforrásként értelmező helyi gazdaságfejlesztést a helyiek önkéntessége generálja, az ő tudásokra, lelkesedésükre épül a folyamat. A Pocemben természet-művészet foglalkozás, a Gazdaházban a Meseúton résztvevők számára mesefoglalkozás a helyi erőforrásokat aktiváló összefogással. Új közösségi tereket alakítottunk ki, mely nem csak a lakosság, hanem a turisták kedvenc helye is lett (Borplacc, Patakparti Termelői Piac). Szép példája a kulturális területfejlesztésnek a Pocem, mely a helyi vállalkozás és az önkormányzat összefogásának eredménye, célja a kulturális turizmus koordinálásának magasabb szintre emelése. Szintén kiemelkedő közösségi és civil innováció keretében jött létre a Meseút-projekt, a helyi termékfejlesztésre pedig példa a „noszvaji szilvalekvár diadalútja”. A többéves céltudatos munka eredményeként már több vállalkozás, 3 lekvárüzlet üzemel Noszvajon. Az elkövetkező évek nagy projektje Noszvaj archaikus lakóterületén, a Mátyás- téren a skanzen kialakítása lesz.
Jó gyakorlatunk bemutatása keretében vezetett faluséta, múzeumpedagógiai programok, sütögetés, gasztrobemutatók, borkóstolás, Meseutas programok, szafaribuszos kirándulás a Bükkalján, helyi termék kóstolása, vásárlások szervezése lesz.
Nyárád Község Önkormányzata
A gerincprogram:
A vendégek fogadására a Közösségi Házban kerül sor, ahol a megérkezést követően - a felállított értékasztalunk mellett - megismerkedhetnek településünkkel. Megkóstolhatják helyi termékeinket, és kötetlen beszélgetés keretében betekintést nyerhetnek az itt folyó munkába. Ezt követően megtekinthetik a Közösségi Házat, állandó kiállításainkat helyi kulcsembereink bevonásával (Falumúzeum, Vadászati kiállítás, Fotókiállítás, a tradicionális mezőgazdasági eszközeink, állatsimogató). A célcsoporthoz igazodva bemutatkoznak helyi közösségeink, majd rövid előadás keretében bemutatjuk jógyakorlatunkat, a Bitva-Party-t.
Időjárástól függően az ebéd elfogyasztására a Közösségi Házban vagy annak udvarán kerül sor. Településünk hagyományaira építve helyi jellegzetes ételekkel kínáljuk a vendégeinket, amelyekhez kizárólag helyi termelésű alapanyagokat használunk fel. Ezután busszal vagy személygépkocsikkal körbejárjuk a települést, megtekintjük annak legfőbb értékeit, és ellátogatunk a helyi termékboltunkba, ahol vendégeink kedvükre vásárolhatnak a helyi portékákból. Mindeközben sok érdekességet megtudhatnak Pajak Károly polgármester úrtól, aki házigazdája lesz a programnak. Végezetül visszatérve a Közösségi Házba helyi kézműveseink interaktív bemutatót tartanak az érdeklődők számára (hímzés, csuhéfonás, mézkóstolás).
Kinek ajánljuk?
A programot kifejezetten ajánljuk olyan településvezetőknek, akik hasonló értékek mentén gondolkodnak, akik számára fontos a történelmi múlt, a hagyományok ápolása, érdeklődnek a környezettudatos fejlesztések és az önellátó települések iránt. Továbbá olyan közművelődési szakembereknek is szánjuk, akik e kistelepülésen szerzett tapasztalataikat hasznosítani tudják munkájuk során.
A településről:
Nyárád a Közép-dunántúli régióban, Veszprém megyében helyezkedik el. Pápától kb.10 km-re található, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Településünket közel ezren lakják. Az egyik legdinamikusabban fejlődő falu a térségben, melynek vonzerejét a környezettudatos fejlesztés és történelmi múlt iránti elkötelezettség sajátos elegyének megtestesült fejlesztései jelentik. Településünkön a természetközeli szemlélet a meghatározó, számos ilyen programmal várjuk a hozzánk látogatókat: Kisállat simogató, Vadászati kiállítás, Tradicionális mezőgazdasági eszközbemutató, Jóléti tavak és élővilágot bemutató tanösvény, de helyi és műemléki építészeti értékekben is bővelkedünk. Nyárádon 2011-ben indult a közfoglalkoztatás, ebből nőtte ki magát a szociális szövetkezet. A Start Munka Mintaprogram által nyújtott lehetőségeket kihasználva településünk önellátásra törekszik. A mezőgazdasági termelés által zöldségeket, gyümölcsöt és állattartásunkból származó hústermékeket állítunk elő.
Perkátai Általános Művelődési Központ
Kinek ajánljuk?
A Látópontot egyaránt ajánljuk településvezetőknek, közművelődési, kulturális és turisztikai szakembereknek, civil szervezetek vezetőinek és tagjainak. Minden korosztályból várjuk az érdeklődőket!
A gerincprogram:
A Perkátára látogatóknak szeretnénk bemutatni épített örökségeinket, Perkáta nevezetességeit, a helyi aktív civil szervezeteknek a kultúrában betöltött sikereit, továbbá a helyi kézművesek tárlat-sorozatának jógyakorlatát.
A Perkátai Általános Művelődési Központ szerepet vállal a hagyományok ápolásában, megőrzésében, átadásában, valamint a sajátos helyi kultúra gazdagításában. A település életét áthatja a hagyomány tisztelete, ápolása, és mindezek mellett jelen van az innováció, a megújulás, az új ötlet, a fejlesztések igénye. A „Helyi kézművesek tárlat-sorozata” című jógyakorlat kapcsán legfőképp a közösségépítés emelendő ki, mely bármely település számára könnyen adaptálható. A jógyakorlat résztvevői ízelítőt kaphatnak e népszerű tevékenység működéséről, az ötlettől kiindulva az élmény átadásáig. Továbbá a program költséghatékonyságáról, a létrejöttéhez szükséges körülményekről, az infrastrukturális és humánerőforrás feltételeiről is beszámolunk.
A „VELED az ifjúságért” Kulturális és Hagyományőrző Egyesületnek az ifjúsági közösség kialakítása a célja. Horváth Dóra, az egyesület vezetője mutatja be azt, hogyan vonja be a perkátai fiatalokat az egyesület tevékenységébe, s annak sokszínű programjaiba.
Az egyesület által szervezett legnépszerűbb program az IFI Feszt – Színezd újra Perkátát! elnevezésű fesztivál, amelyet fiatalok szerveznek fiatalokkal, az ő igényeiket figyelembe véve. További céljai között szerepel a csapatnak a nemzetközi kapcsolatok kialakítása külföldi egyesületekkel, informális csoportokkal. Cserekapcsolatokat, diákcsere programok szervezését és megvalósítását tervezik, barátságok kialakítását szeretnék különböző nemzetek fiataljaival.
A településről:
A Fejér megyei Perkáta a Mezőföld szívében helyezkedik el. A Dunaújváros és Székesfehérvár között elhelyezkedő többutcás, szalagtelkes falu napjainkban kb. 4000 fős lakosságot számlál. A lakosság fő foglalkoztatási formái a mezőgazdaság, az ingázók számára pedig a környező városok kínálnak, főleg ipari jellegű munkákat. Művelődési lehetőségeket az ÁMK József Attila Könyvtár és Művelődési Ház nyújt. A kulturális és közösségi programok színtere a Győry-kastély, a Faluház és a könyvtár. A kastély elődjét a jezsuita rend építette az 1760-as években. Később a Hunyady család tulajdonába került. A település múltjában a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Főépülete a díszudvarral és a parkjával, már az 1700-as évek második felében Perkáta legékesebb kincse volt. Mai, klasszicista formáját az 1820 körüli átépítés során nyerte el. Az időszaki kiállítások mellett, mára már négy állandó kiállítás is várja a látogatóit, többek között a kínai kultúrát bemutató tárlat Perkáta kínai testvértelepülésének, Huaxiang-nak történetét és mindennapjait mutatja be.
