Községünk Veszprém megye északi határán a Sokorói-dombság déli nyúlványain, a Marcalba csordogáló Csángota-ér partjainál terül el. Az enyhe lankák, az alacsony dombok és sekély völgyek változatos látványt nyújtanak. Pápától 22 km-re található, nagyjából 1200 lélekszámú. Éghajlatunk mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A napsütéses órák száma évente 1950. Az évi középhőmérséklet 9,5-10°C, a csapadék átlagosan 600-650 mm. Lovászpatona múltja- kezdetben még két faluként- első királyaink valamelyikéig, de mindenképpen a kora Árpád-korba visszavezethető. Közvetlen környezetében a XIII-XIV. században jórészt egyházi birtokok voltak. Előnyös adottságait kihasználva a XIV. század végére népes településsé vált, a vidék központjává. Vásártartási jogot kapott. A lakosság megélhetési forrása a mezőgazdaság mellett egyre inkább az ipar, a kereskedelem, szolgáltatás és az idegenforgalom. A településen van mini bölcsőde, óvoda, általános iskola. Több közösségi színtér is működik, melyekben helyet kaptak az egyesületek, klubok, civil szervezetek. Alapítványok: „Lovászpatonáért” Alapítvány. Egyesületek: Lovászpatonai Sportegyesület, Lovászpatonai Baráti Kör- Közhasznú Egyesület, Polgárőr Egyesület Lovászpatona, Dunántúli Cigányság Felemelkedéséért Közhasznú Egyesület. Egyéb szerveződések: Nefelejcs Nyugdíjas Klub, Lovászpatonai Irodalombarát Szakkör, Kézműves Klub, Avarok Nyilai Íjász Tized. Lovászpatona története, múltja egy kis darabkája az itt élők és az innen „útra kelők” sokaságának. Valamennyink számára fontos és érdekes, mint a világon mindenkinek, hogy honnan jött, milyen volt a múltja. Ennek ismerete híján kicsit kevesebb mindenki, ugyanis múlt, jelen, jövő szerves kapcsolatban és egymásra jelentős hatást gyakorolva létezik csupán. Ismerete nélkül jelenünk szegényebb és a jövőépítése is elképzelhetetlen az abból merített szilárd alapok nélkül. Egy gyönyörű védett park közepén áll a késő barokk stílusban épült kastély, melyet 1791-1796 között a Festetics-család épített. Fényes Elek 1839-ben írt ország leírásában így ír Patonáról: „…gyönyörű urasági kastély és angolkert. Az utóbbi évek látványos fejlődése nyomán megszépült a településközpont és intézményei. Ha van a világon hely, ahol különleges, felülmúlhatatlanul jó érzés tölt el bennünket, amikor az utcákon, tereken madárdallal teli árnyas parkban sétálunk – házak között, ahol jó barátok, rokonok, ismerősök laknak – akkor az az otthonunk.