Egyesületünk két kétnapos látóutat szervezett 2023. október utolsó hetében elsősorban a Látópont címmel rendelkező szervezetek számára. A látóutak célja az volt, hogy a Látópont címmel rendelkező szervezeteknek a találkozási lehetőségen kívül szakmai-módszertani segítséget nyújtson a saját szervezetnél vagy településen való látóutak megszervezéséhez.
A dunántúli látóút során a „Látópöttyök” közül három helyszínt – Pécselyt, Tótvázsonyt és Balatonszőlőst látogatták meg a résztvevők, ezután pedig Kiscsőszre érkeztek az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesülethez.
A Balaton-felvidéki Látópöttyökön dolgozó szakemberek és településvezetők a beszélgetések, előadások során hangsúlyozták a térségben működő példaértékű együttműködés fontosságát, mely a kis lakosságszámmal rendelkező és egymáshoz földrajzilag nagyon közel elhelyezkedő falvak közösségi életében meghatározó szerepet tölt be. A Látópöttyök hálózatát hét település alkotja: Tótvázsony, Pécsely, Balatonszőlős, Nemesvámos, Vászoly, Dörgicse, Barnag, mind külön-külön is példaértékű közösségi munkát végeznek, elkötelezett szakemberek és településvezetők irányításával. Pécselyen a csoport meglátogatta a Csipkeházat is, mely a vármegye különlegessége, emellett interaktív előadásokat hallgattak a szakkörök közösségépítő hatásáról és az ifjúsági munka fontosságáról is.
Kiscsőszön az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület munkájával ismerkedtek a látóút résztvevői, az esti program során bekapcsolódhattak egy fergeteges táncházba is, másnap pedig a látottakat-tapasztaltakat műhelyfoglalkozáson dolgozták fel Fróna Kata és Jantyik Zsolt vezetésével.
A tiszántúli „mintalátóút” programja két település jó gyakorlatának módszertanát mutatta be.
Elsőként Szajolban a – „Mesél a Fő út” – séta a Hétmérföldes kalandtúrán című program keretében nézhették meg a résztvevők a Noszvajról adaptált „meseládikók” történetét, melyekben a Szajoli Értéktárban összegyűjtött helyi nevezetességeket gyűjtötték össze kalandos, élményszerű formában.
Az ezt követő műhelymunkában a megvalósítók a résztvevőkkel együtt elemezték a program sikereit, nehézségeit.
Másnap a szolnoki program arról szólt, hogy egy agóra típusú kulturális központ hogyan vállalhat szerepet a kulturális alapú gazdaságfejlesztésben, a helyi termelők gazdaságélénkítésében. A Coop Üzletlánc az ország legnagyobb lefedettséggel bíró hazai üzletlánc boltjainak polcaira hogyan kerülhetnek fel a helyi termelők minőségi kézműves termékei.
Mindkét napon hatékony és hasznos szakmai beszélgetésre került sor, ahol egymást erősítő és a felmerülő problémák megoldására irányuló információk, tapasztalatok átadása történt.
Fróna Katalin, Szerdahelyiné Lőrincz Nóra