Közkincs műhely mentorcsoport
Mentor: Józsa Katalin
1. A jógyakorlat lényege
A jógyakorlat a „közös ügyünk a közösségünk” szemléletű települési közösségfejlesztő munkát reprezentálja – ahol „az önkéntes segít a szakembernek” szemléletet felváltja – a közös ügyért vállalt közös munka szemlélete és gyakorlata.
2023. októberében alakult meg a Kecskemét térségi települések közművelődési szakembereit összefogó Közkincs mentorcsoport, azzal a céllal, hogy az intézményekben, színtereken dolgozó szakemberek munkáját támogassa
Műhelymunkáink során természetes módon került fókuszba az önkéntesség, mint olyan erőforrás, amely megerősíti a közösségi programok helyi beágyazottságát, gazdagítja a szolgáltatásokat, segíti az intézményi működés stabilitását – értékes partnereket, segítőket vonva be a közösségi programok megvalósításába.
Az önkéntes téma feldolgozása csoportos mentorálási programunk két egymást követő időszakába is beépült (mintaprogram 1.0; és 2.0) többféle munkaformában és módszerrel foglalkoztunk vele. Valójában nem előzetes tervezés – hanem maga a folyamat érlelte ki, hogy kiemelt hangsúlyt adjunk az önkéntességnek.
Jógyakorlatunk összefoglalja azt a folyamatot, ahogyan probléma feltárástól eljutottunk egy olyan szakmai műhely megvalósításhoz, amely a mentorcsoport tagjainak közös munkájával jött létre, bevonva kiemelt partnereinket, a települési önkénteseket is.
2. Helyzetkép – résztvevők – fejlesztési cél
A Közkincs mentorműhely munkája Kecskemét térségi településeket érint: Ballószög, Fülöpjakab, Jakabszállás, Kunbaracs, Orgovány, Szentkirály.
7 fős mentorcsoportunk tagjai közösségi színterekben, művelődési házban dolgozó szakemberek, de van közöttünk közfoglalkoztatottként dolgozó kézműves műhelyvezető, illetve korábban közművelődési munkatársként, jelenleg önkéntesként tevékenykedő szakember is.
A mentorcsoport tagjai többségében régóta a pályán lévő szakemberek, akik a mentorálásban való részvételük motivációjaként a támogató szakmai közösséget, az egyéni fejlődés igényét, az új tapasztalatok, tudás és inspiráció lehetőségét jelölték meg.
Csoportmunkánk alapja, hogy a közösen választjuk ki a mentorálás témáit, azokat a területeket, amelyekben fejlődést szeretnénk elérni.
Fejlesztési célként a közművelődési munkát támogató települési partnerségi kapcsolatokat, az önkéntesség területét választottuk.
A folyamat során arra a tudásra, tapasztaltra építettünk, amelyet csoportunk tagjai sokéves munkájuk során megszereztek.
Rendszeres találkozóink jó keretet adtak a téma feldolgozására. Miközben más témákkal is foglalkoztunk a havonkénti találkozók biztosították, hogy a kiemelt témánkkal kapcsolatos éppen aktuális kérdéseket megbeszéljük, a kollégák visszajelzést kapjanak, kezeljük az esetleges elakadásokat.
3. A mentorálási folyamat szakmai felépítése, alkalmazott módszerei
3.1. A téma kiválasztása
A mentorálási folyamat kiindulása esetünkben egy olyan igényt feltáró beszélgetés volt, ahol listát készítettünk a csoport tagjait foglalkoztató témákról.
Csoportunk tagjai jellemző problémaként jelölték meg a közművelődés forráshiányát, amely az anyagi, pályázat lehetőséget hiányától hamar elvezetett a közösségi /emberi erőforrások kínálta lehetőségekhez. Fókuszba helyzetük a települési partnerségi kapcsolatokat, számba véve majd feltárva az azokban lévő lehetőségeket.
3.2. Települési partnerségi hálózat
A téma feldolgozásának módszereként települési partnerségi „térképek” elkészítését választottuk. A térképen vizuális formában mindenki bemutatta a saját településre vonatkozó, a közösségi művelődésben meglévő illetve az azt támogató partnerségi kapcsolatait.
Az alábbi kérdések alapján készült a térkép illetve elemeztük kapcsolatokat (a mentorált szakember illetve az általa képviselt intézmény vonatkozásában):
Kik a partnereink, önkénteseink? /Milyen erőforrást képviselnek? / Milyen jellegű együttműködésem van velük? / Milyen lehetőséget látok a kapcsolat fejlesztésében? / Mit tehetek ezért?
3.3. Egy fontos kapcsolat
A „térképünkről” egy-egy fejlesztendő kapcsolatot, fontos partnert (csoportot vagy mérvadó személyt) kiválasztva, arra fókuszálva, dolgoztunk tovább egyénenként a kapcsolatok fejlesztésén. 3 hónap múlva esetpéldában összefoglalva osztottuk meg a tapasztalatokat.
Esetpéldák:
- A ballószögi közművelődés partnerhálózatában a Ballószögi Polgárőrség szerepe
- Jakabi Kultúrműhely – a közösségfejlesztés középpontjában az amatőr színjátszás
- Sorsok és léptek – az első helyben készült film Fülöpjakabról
- Kunbaracsi fonó – a kézműveskedő közösség
- A Kápolnai iskola új élete – egykori tanyasi iskola épülteének közművelődési hasznosítása
A bemutatás formája: prezentáció, amelyhez hozzászóltak a résztvevők.
Az esetpéldák megmutatták, hogy az partnerségen belül kiemelt szerepet képvisel az önkéntesség. Az önkéntesek fontos társaink, segítőink – a velük való formális és informális kapcsolatok természetes módon kötik össze az intézményt, a szakembert – a település lakóival, szervezeteivel, közösségeivel.
Fontos része volt a munkának, hogy az esetpéldák nyomán saját szerepünket, kommunikációnkat is megvizsgáltuk: hogyan válhatunk jobb partnerekké?
3.4. Tapasztalatok – szakdolgozatba foglalva
Mentorcsoportunk tagja, Nagy Gabriella a Ballószögi Faluház és Könyvtár művelődésszervezője mentorálási témánkat választotta kulturális mediáció (MA) tanulmányait záró diplomadolgozatához. Az önkéntesség helyzete, lehetőségei Ballószögön. Együttműködések a helyi közösség érdekében. címmel.
Az igényes, feltáró, elemző írás értékes tapasztalatokat foglalt össze az önkéntességgel kapcsolatban.
Szakdolgozatát prezentáció formájában mutatta be a csoportunknak, amelyet egy elemző- visszajelző, a hallottakat saját tapasztalatokkal összevető beszélgetés követett.
3.5. Szakmai műhely az önkéntesek bevonásával
Az önkéntesség szakmai fontossága, települési értékessége inspirált bennünket, hogy a csoportos mentorálás – mintaprogram következő, 2. évadában is folytassuk a témát – most már a partnerek, az önkénteseknek bevonásával.
Szakmai műhelyt rendeztük Partnerségi kapcsolatok, önkéntesség a helyi közművelődésben címmel mentor csoportunk tagjai és települési partnereink, önkénteseink részvételével – azzal a szándékkal, hogy a jó példákat, tapasztalatokat közvetlenül az érintettek bevonásával beszélhessük meg.
A programot mentor csoportunk tagjaival együtt készítettük elő. Előzetesen megfogalmaztuk azokat a kérdéseket, amelyekre a műhely során fókuszálni kívántuk: motiváció, az önkéntes munka jellege, akadályok, lehetőségek, ösztönzés.
Középpontba az a szemlélet állt, hogy a jó közösségek élhetőbbé tehetik a települést – a helyi közösségi élet pedig alapvetően az ott élők közös ügye. A közművelődési szakemberek és a közösségben vagy egyénileg kapcsolódó önkéntesek együtt lehetnek eredményes formálói a helyi közösségi művelődésnek.
Rendezvényünknek a Ballószögi Faluház és Könyvtár adott otthont. A Kecskeméthez közeli nagyközség aktív, pezsgő közösségi életével számos jó példát mutat a helyi összefogásra.
A szakmai műhelyen 6 település képviselői, szakemberek, önkéntesek vettek részt:
Ballószögi Faluház és Könyvtár,
Kunbaracs Könyvtár, Információs- és Közösségi Hely,
Orgoványi Művelődési Ház, Könyvtár és IKSZT,
Sántha György Közösségi Tér (Jakabszállás),
Fülöpjakabi Faluház,
Gárdonyi Géza Művelődési Ház – Színtér (Szentkirály).
(Településenként 4-7 fő, Fülöpjakabról munkahelyi elfoglaltságok miatt rövid videó formájában mutatkoztak be az önkéntesek).
A program egyes elemeit – bemutatkozás, tudásmegosztás, a tapasztalatok cseréje – változatos műhely-formákban valósítottuk meg.
3.5.1. A nyitó előadást Az önkéntesség helyzete, lehetőségei Ballószögön. Együttműködések a helyi közösség érdekében címmel Nagy Gabriella a Ballószögi Faluház és Könyvtár művelődésszervezője, a program házigazdája tartotta meg.
Néhány fontosabb kiemelés az előadásból:
- Kérdőíves felmérés alapján a megkérdezettek a település legfőbb értékei között a „közösségi programokat, az emberek közötti összetartást” jelölték meg.
- Interjúk keretében rajzolódott ki, hogy „a megkérdezettek érzelmileg erősen kötődnek a településhez, a helyi programok tevékeny résztvevői egyénileg és csoportjukkal is”
- Önkéntesként a legjellemzőbb pozitív hatásként az egyéni hasznosság érzését, önbecsülésük növelését, a társas kapcsolatok építését fogalmazták meg.
Az előadást követően a résztvevők visszajelzésként egy-egy szóban, kifejezésben fogalmazták meg, hogy mit tartanak az önkéntesség kulcsának: emberközpontúság, családiasság, kapcsolódások, példaadás, közös öröm, megbecsültség.
3.5.2. Közös ügyünk a közösségünk – a települési mentor csoportok bemutatkozása.
Az önkéntesek közreműködésével megvalósult rendezvényekre, programokra utaló tárgyak, plakátok felhasználásával beszéltünk arról, hogy
- Milyen események kapcsolják össze a települési közösségeket, a szakembereket és önkénteseket?
- Ki miért vállal önkéntes munkát „mit adok a közösségnek – és mit kapok tőlük?”
3.5.3. Az önkéntesség fontos, jövőbe is mutató kérdéseire kerestünk válaszokat kiscsoportos munkában (az egyes csoportokban különböző települések képviselői dolgoztak együtt).
- Mitől válhat fontossá az egyén számára az önkéntesség? (motiváció)
- Mi tarthat vissza egy érdeklődőt a csatlakozástól? (akadályok)
- Mit tehet azért egy közösség/intézmény, hogy az önkéntesség vonzó legyen? (lehetőség, feladatok)
- Hogyan hívnátok be új embereket az önkéntes munkára? Hívószavak, mondatok, eszközök. (ösztönzés)
(A kérdések sablonja illetve csoportok válaszai a csatolt dokumentumban elérhetők)
A műhelyprogramot a következő mentori találkozó alkalmával értékeltük. Fontos eredményként láttuk, hogy a műhely kiváló lehetőséget adott a tapasztaltok megosztása mellett partnereink értékes, önkéntes munkájának nyilvános elismerésére.
A kölcsönös megbecsülés kifejezése erősítette a szakemberek és önkéntesek között kapcsolatot.
Ahogyan egy résztvevő fogalmazta meg:
„ Nagyon megbecsülendő az, hogy az embereket a szeretet és a megbecsülés hangján szólítják meg. Legjobb példa!”
3.6. A program zárása
A mentorálási folyamat zárófoglalkozása élményt adó „lekerekítése” volt a témának. Szentkirályon az önkéntesség mindennapi valóságát tapasztalhattuk meg, amikor a helyi önkéntes csoport tagjai csatlakoztak hozzánk és mutatták be a település helyi értékeit, melyek jórészt az ő személyes, önzetlen munkálkodásuk eredményeként jöttek létre. Jártunk a tájházban, a templomot övező emlékparkban, a programot az egyik vendéglátónk által működtetett kovácsműhely udvarán zártuk.
4. A mentorálási folyamat eredménye, tanulságai
4.1. A mentorálási folyamat eredményét alapvetően határozta meg, hogy a csoport tagjait érdeklő, érintő témát választottunk. Mindannyian elkötelezettek voltak abban, hogy hosszabb távon foglalkozzunk a partnerség- önkéntesség témával – ami nem meglepő, hiszen szakmai munkájuk eredményessége jórészt attól függ, hogy mennyire tudnak együttműködő kapcsolatokat kialakítani településük lakóival, közösségeivel.
A csoportos mentorálás során egy „szakmai ívet jártunk be”. Változatos munkaformákkal dolgoztuk fel a választott témát: az igények, problémák feltárása – partnerségi kapcsolatok számba vétele, elemzése (partnerségi térkép), esetpéldák kidolgozása, műhelytalálkozó megvalósítása.
Az alkalmazott módszerek jól szolgálták, hogy a szakemberek tudatosítsák saját szerepüket, lehetőségeiket. Ehhez kiváló forrást jelentett a csoportban meglévő tudás és tapasztalat is.
A mentori munka a keretek, módszerek meghatározására, a támogató – inspiráló csoportdinamika fenntartására, a folyamatok követésére (kérdések, visszajelzések) irányult. Szerephez jutottak a játékos formák (csoportmunkára való ráhangolás, összegzés, szimbólumok használata)
4.2. Szakmai nyilvánosság
A mentorálási munka során mindig jelentősége van annak, ha a szűkebb csoport munkája, eredményei szakmai nyilvánosságot kapnak – ilyen módon is jelezve a résztvevők felé, hogy értékes munkát végeznek.
Programunk szakmai körben való megismerését segítette, hogy az Önkéntes Szemle c. folyóiratban megjelent, a Közös Érték Egyesület munkáját bemutató cikk – benne a Közkincs műhely tevékenysége is.
Ezt a szakmai nyilvánosságot jelenti jógyakorlatunk jelen formában való közzététele Egyesületünk honlapján is.
Bízunk benne, hogy tapasztalataink segítségére lehetnek a közművelődés, közösségfejlesztés érdekében dolgozó kollégáinknak.
5. Csatolt dokumentumok
PARTNERSÉGI KAPCSOLATOK, ÖNKÉNTESSÉG A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSBEN szakmai műhely programja
ÖNKÉNTES KÖZÖSSÉGEINK kérdőív sablon
ÖNKÉNTES KÖZÖSSÉGEINK a kérdőívre adott válaszok
Mentor és csoport bemutatkozás
Józsa Katalin közművelődési szakértő, drámapedagógus
Jelenleg mentorként segítem a Kecskemét térségében dolgozó közművelődési szakemberek munkáját a Közkincs műhely keretében. A Magyar Közösségfejlesztők Értékszövetsége Egyesület mentor munkacsoportjának tagjaként csoportos mentorálással foglalkozom.
Korábban 21 évig volt a Kecskeméti Ifjúsági Otthon igazgatója. Az intézmény ifjúsági jellegéből adódóan kiemelten foglalkoztunk a kultúraközvetítés gyermekek – fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő: alkotó, interaktív formáinak kidolgozásával.
A kecskeméti Hírös Agóra Nonprofit Kft. szakembereként vettem részt a Kecskemét térségi közművelődési intézményeket és szakembereket összefogó hálózat és szolgáltatáskör létrehozásában. A Közkincs műhely módszertani és közösségi programjai, informális képzései érlelték ki a csoportos mentorálás igényét és jelenlegi gyakorlatát.
A Kecskeméti Drámapedagógiai Műhely egyik alapítójaként művészetpedagógiai, tehetséggondozó programok megvalósításában veszek részt és drámapedagógiát tanítok a felsőoktatásban.
Hiszem, hogy a közművelődést művelő szakemberek közössége, a mentor csoport értő figyelme, a tapasztalatok, információk megosztása segítheti az egyes ember szakmai fejlődését, a napi munkával együtt járó, – olykor nehéz – élethelyzetekben is.
Ezt a támogató közösséget és kommunikációt kívánjuk megteremteni csoportos mentorálásaink során.
„Hangyanyom idővel megtetszik a kövön”
Közkincs műhely
7 fős mentorcsoportunk tagjai közösségi színterekben, művelődési házban dolgozó szakemberek, de van közöttünk korábban közművelődési munkatársként, jelenleg önkéntesként tevékenykedő szakember is.
- Csorbáné Sipos Mária közművelődési munkatárs, Jakabszállás
- Kenderesi Ilona önkéntes, Kunbaracs
- Kovács Márta faluházvezető, Fülöpjakab
- Kötelesné Tóth Andrea közművelődési szakember, Szentkirály
- Nagy Gabriella művelődésszervező, Ballószög
- Tóth Márta kézműves műhelyvezető, Kunbaracs
- Tóthné Szakolczay Tünde intézményvezető, Orgovány
A mentorcsoport tagjai többségében régóta a pályán lévő szakemberek, akik a mentorálásban való részvételük motivációjaként a támogató szakmai közösséget, az egyéni fejlődés igényét, az új tapasztalatok, tudás és inspiráció lehetőségét jelölték meg.
