Helyi értékből térségi együttműködés

Hálózatépítés, mint közművelődési fejlesztési modell

Mentorált csoport: Komló–Hegyháti mentorcsoport 

Mentor: Schaff Anikó

1. A jó gyakorlat lényege

A Komló-Hegyháti térségben megvalósult mentorálási folyamat célja az volt, hogy a résztvevő települések saját értékeikre és meglévő közösségi kezdeményezéseikre építve tudatosabban gondolkodjanak a helyi fejlesztési lehetőségekről, valamint felismerjék a térségi együttműködésben rejlő lehetőségeket. A folyamat során a résztvevők nem csupán saját településük programjait és értékeit dolgozták fel, hanem megismerték egymás jógyakorlatait, tapasztalatait és közösségi kezdeményezéseit is. A közös munka eredményeként olyan szakmai kapcsolatok alakultak ki, amelyek túlmutatnak a mentorálási folyamat időtartamán, és hosszabb távon is alapot teremthetnek az együttműködésre. 

A mentorálás eredményeként programcsomagok – települési jó gyakorlatokra épülő ajánlatok készültek, 

A mentorálás egyik legfontosabb eredménye azonban nem önmagában a programcsomagok elkészítése volt, hanem egy olyan szakmai hálózat kialakulása, amelyben a települések nem egymástól elszigetelten, hanem egymást segítve, egymás értékeire építve gondolkodnak a jövőről.

2. Helyzetkép 

Résztvevők, fejlesztési cél, szakmai kiindulópont és alapfelismerés

A mentorálási folyamatban a Komló–Hegyháti térség hét településének közművelődési szakemberei vettek részt:

• Abaliget: Mitzki Gabriella
• Bikal: Papp Csilla 
• Komló: Dr Henn Tamás
• Magyaregregy: Dicső Piroska 
• Orfű: Bányai Gáborné 
• Palé: Rumpli Éva
• Szászvár: Takács Rita 

A résztvevők különböző települési méretű és adottságú közösségekben dolgoznak, ezért eltérő tapasztalatokkal, erőforrásokkal és szakmai kihívásokkal érkeztek a mentorálási folyamatba. A közös munka lehetőséget teremtett arra, hogy megosszák egymással jógyakorlataikat, fejlesztési elképzeléseiket és közösségépítő tapasztalataikat.

A mentorcsoport tagjai a településeiken működő közösségi színterek, művelődési házak és kulturális kezdeményezések szervezőiként, koordinátoraiként dolgoznak, így a folyamat során szerzett tapasztalatokat közvetlenül be tudják építeni mindennapi szakmai munkájukba.

A Komló-Hegyháti térségben megvalósult mentorálási folyamat egyik legfontosabb szakmai tanulsága az volt, hogy a települési szintű közművelődési működés önmagában nem képes tartós és fejlődőképes rendszert létrehozni. A folyamat során egyértelművé vált, hogy egy település kulturális és közösségi sikeressége nem kizárólag a saját erőforrásain múlik, hanem azon is, hogy mennyire képes kapcsolódni más településekhez, és részesévé válni egy együttműködő térségi hálózatnak.

Ez nem csupán szemléleti kérdés, hanem szakmai szükségszerűség, hiszen:

• a kistelepülések erőforrásai korlátozottak, 
• a programkínálat önmagában nehezen fenntartható, 
• a láthatóság és az elérhetőség térségi szinten erősödik, 
• a közösségi tanulás és tudásmegosztás kapcsolódásokon keresztül valósul meg. 

A mentorálási folyamat ezt a felismerést nem elméleti szinten, hanem gyakorlati együttműködésen keresztül tette megtapasztalhatóvá.

Fejlesztési cél

A mentorálás célja az volt, hogy a résztvevő települések:

• tudatosabban építsenek saját értékeikre, 
• fejlesszék közösségi és kulturális kínálatukat, 
• felismerjék a térségi együttműködés lehetőségeit, 
• szakmai kapcsolatokat alakítsanak ki egymással, 
• valamint hosszú távon is működő szakmai hálózat részévé váljanak. 

A folyamat végére minden résztvevő település kidolgozta saját programcsomagját, miközben kialakult egy olyan kapcsolati rendszer, amely alapot jelenthet a jövőbeni együttműködésekhez.

Mit jelentett a programcsomag?

A programcsomagok olyan települési jó gyakorlatokra épülő ajánlatok voltak, amelyek bemutatták az adott közösség értékeit, hagyományait, közösségi kezdeményezéseit és kulturális kínálatát.

A résztvevők egységes szempontrendszer mentén dolgozták ki saját programcsomagjukat, amely tartalmazta:

• a program rövid bemutatását, 
• célját és célcsoportját, 
• a kapcsolódó helyi értékeket, 
• a megvalósítás főbb elemeit, 
• valamint a térségi kapcsolódás lehetőségeit. 

A cél az volt, hogy a települések értékei mások számára is láthatóvá, megismerhetővé és ajánlhatóvá váljanak.

3. A folyamat szakmai felépítése, alkalmazott módszerei

3.1. Szakmai közösség létrehozása

A mentorálás első lépése egy bizalmi alapú szakmai közösség kialakítása volt.

A közművelődési munka sok esetben elszigetelten zajlik. A csoportos mentorálás lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők megosszák egymással tapasztalataikat, kérdéseiket és szakmai dilemmáikat.

Hálózatépítési alapelv:
A résztvevők nem intézményeket képviselő szereplőként, hanem egymást segítő szakemberekként kapcsolódtak be a folyamatba.

Alkalmazott módszerek:

• facilitált szakmai beszélgetések, 
• ismerkedő és kapcsolatépítő gyakorlatok, 
• tapasztalatok megosztása, 
• közös problémafeltárás, 
• reflexiós körök. 

3.2. Helyi értékek tudatosítása

A résztvevők feltérképezték saját településük kulturális, közösségi és helyi értékeit.

Ez a lépés segítette őket abban, hogy a hiányok helyett a meglévő erőforrásokra és lehetőségekre építsenek.

Hálózati kapcsolódás:
A helyi értékek akkor válnak igazán láthatóvá, ha mások számára is bemutathatóvá és értelmezhetővé válnak.

3.3. Programok újragondolása

A mentorálási folyamat során a résztvevők áttekintették meglévő programjaikat és közösségi kezdeményezéseiket.

A cél nem új programok létrehozása volt, hanem a meglévő kezdeményezések tudatosabb felépítése és fejlesztése.

Hálózati szempont:
Azok a programok tudnak kapcsolódni egymáshoz és térségi kínálattá válni, amelyek célja, tartalma és helyi értékei világosan megfogalmazhatók és más települések számára is érthetők.

3.4. Programcsomagok kialakítása

Minden település kidolgozta saját programcsomagját.

Az egységes szempontrendszer lehetővé tette a programok összehasonlíthatóságát és bemutathatóságát.

Hálózatépítési szerepe:
A települések megismerhették egymás értékeit, programjait és fejlesztési elképzeléseit.

3.5. Kapcsolódási pontok feltárása

A programcsomagok bemutatása során kirajzolódtak a települések közötti kapcsolódási lehetőségek.

A résztvevők felismerték, hogy programjaik és értékeik nem önállóan, hanem egymást kiegészítve tudnak igazán erős kínálatot létrehozni.

Kulcsfelismerés:A térségi együttműködés nem a hasonlóságokra, hanem az egymást kiegészítő értékekre épül.

3.6. Térségi együttműködés kialakulása

A közös gondolkodás eredményeként konkrét együttműködési lehetőségek fogalmazódtak meg. A folyamat nem állt meg az ötletek szintjén, hanem hosszabb távú együttműködési szándékok kialakulását is segítette.

Hálózati működés:

• közös programok szervezése, 
• egymás programjainak ajánlása, 
• tapasztalatcsere és tudásmegosztás, 
• szakmai kapcsolatok fenntartása, 
• közös fejlesztési lehetőségek keresése, 
• térségi szemlélet erősítése. 

3.7. Közös döntések és jövőtervezés

A záró alkalom a közös gondolkodás összegzésére és a jövőbeni lehetőségek feltárására adott lehetőséget. A mentorálási folyamat során megszerzett tapasztalatok konkrét fejlesztési irányokká formálódtak.

Hálózati szint: A résztvevők közösen gondolkodtak a kapcsolatok fenntartásáról, a programcsomagok továbbfejlesztéséről és a jövőbeni együttműködési lehetőségekről.

4. A módszertan szakmai megalapozottsága

A modell több, egymást erősítő közművelődési alapelvre épül.

Horizontális tanulás

A résztvevők rendszeresen megosztották egymással tapasztalataikat, programjaikat és megoldásaikat, amelyekből új ötleteket és inspirációt meríthettek saját munkájuk fejlesztéséhez.

Közösségi tudásépítés

A folyamat során a résztvevők saját tapasztalataikból és egymás jó gyakorlataiból építkeztek, így az egyéni tudás közös szakmai tudássá formálódott.

Facilitált folyamatvezetés

A mentor szerepe nem a kész válaszok megadása, hanem a közös gondolkodás támogatása, a folyamat koordinálása és a résztvevők közötti kapcsolódások erősítése volt.

Tudatos folyamatépítés

A mentorálási folyamatot előre felépített tematika, irányított szakmai beszélgetések és folyamatos reflexió segítette, amelyek biztosították a közös gondolkodás és a tervezés tudatos előrehaladását.

Térségi szintű gondolkodás

A települések nem különálló egységekként, hanem egy összekapcsolódó térségi rendszer részeként jelentek meg, ahol az együttműködés új lehetőségeket teremt a közösségi és kulturális fejlesztések számára.

Alkalmazott módszerek

• facilitált szakmai beszélgetések, 
• tapasztalatmegosztás, 
• jó gyakorlatok bemutatása és elemzése, 
• közös gondolkodásra épülő műhelymunka, 
• kiscsoportos és plenáris megbeszélések, 
• kérdés-vezérelt feldolgozás, 
• szakmai reflexió, 
• közös jövőtervezés, 
• együttműködési lehetőségek feltárása, 
• hálózatépítő kapcsolódások támogatása. 

5. Eredmények, tanulságok 

A mentorálási folyamat legfontosabb eredménye, hogy a résztvevők tudatosabban kezdtek gondolkodni saját településük értékeiről és azok térségi kapcsolódási lehetőségeiről.

A folyamat során:

• elkészültek a települési programcsomagok, 
• erősödtek a szakmai kapcsolatok, 
• láthatóvá váltak az együttműködési lehetőségek, 
• kialakult a térségi gondolkodás igénye, 
• új szakmai kapcsolatok és együttműködési szándékok születtek. 

A mentorálási folyamat egyik legfontosabb eredménye a résztvevők közötti szakmai bizalom erősödése és egy olyan kapcsolati háló kialakulása volt, amely a program lezárását követően is alapot jelenthet a közös gondolkodásra és együttműködésre.

A mentorálás megerősítette azt a felismerést, hogy a közművelődési munka eredményességét nem kizárólag az egyéni teljesítmény, hanem az együttműködési képesség is meghatározza.

A mentorálási folyamat legfontosabb szakmai tanulsága, hogy a települési sikeresség nem kizárólag az egyéni teljesítményen múlik, hanem azon is, hogy a közösségek és szakemberek mennyire képesek együttműködni egymással.

Egy település önmagában korlátozott lehetőségekkel rendelkezik, ugyanakkor:

• a kapcsolódások új erőforrásokat nyitnak meg, 
• az együttműködés növeli a láthatóságot, 
• a közös gondolkodás minőségi fejlődést eredményez, 
• a szakmai kapcsolatok hosszú távon is fenntartható értéket teremtenek. 

A modell legnagyobb értéke az adaptálhatóság.

Segítséget ad abban, hogy a szakember:

• tudatosan építsen szakmai kapcsolatokat, 
• felismerje saját településének értékeit, 
• láthatóvá tegye helyi kezdeményezéseit, 
• együttműködési lehetőségeket keressen, 
• térségi szinten gondolkodjon és tervezzen. 

A Komló–Hegyháti térség tapasztalata azt mutatja, hogy a közművelődési munka akkor válik igazán hatékonnyá és fenntarthatóvá, ha a települések nem elszigetelten működnek, hanem tudatosan építik egymásra kezdeményezéseiket.

„Egyedül lehet működni, együtt lehet fejlődni.”

6. Felhasznált források

• A Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület mentorprogramjának szakmai dokumentumai. 
• A „Helyi érték-térségi kínálat” című mentorálási folyamat során készült szakmai feljegyzések és összegzések. 
• A Komló-Hegyháti mentorcsoport 2025-2026. évi mentorálási alkalmainak tapasztalatai. 
• A résztvevő települések által bemutatott helyi jó gyakorlatok és közösségi kezdeményezések. 
• A Nemzeti Művelődési Intézet szakmai módszertani kiadványai. 
• Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. 
• A közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény vonatkozó rendelkezései. 

7. Csatolt dokumentumok

• Kapcsolódási pontOK mentori kártya
• Programajánló sablon
• Térségi programajánló füzet (online) 

Komló, 2026. 

Schaff Anikó
mentor

---

Mentor és csoport bemutatkozás

Mentor bemutatása

Schaff Anikó vagyok, 19 éve dolgozom a közművelődés területén, jelenleg térségi koordinátorként segítem a települési kollégák szakmai munkáját. Mentori munkámban kiemelten fontosnak tartom a települési közművelődési értékek tudatosítását és rendszerezését, valamint azok olyan módon történő összekapcsolását, amelyek túlmutatnak az egyes települések határain. Hiszem, hogy a közművelődési munka akkor válik igazán fenntarthatóvá és láthatóvá, ha az eseményszervezésen túl értékalapú, együttműködésre épülő fejlesztések mentén haladunk előre. Elkötelezett híve vagyok a közösségi színterek támogatásának, a járási és térségi szintű hálózatosodásnak. A mentorálási folyamatokban támogató, inspiráló közeget szeretnék teremteni, amely megerősíti a kollégákat, ösztönzi a tapasztalatcserét és a horizontális tanulást, és kézzelfogható eredményekhez vezet a térségi kulturális kínálat fejlesztésében.

A mentorált csoport rövid bemutatása 

A HelyiÉrték munkacsoport, a Komló-Hegyháti térség közművelődési szakembereiből szerveződött, közös értékük és szakmai vezérfonaluk a „Helyi érték-térségi kínálat” szemlélet. A résztvevők célja, hogy településük közösségi értékeit tudatosan feltárják, rendszerezzék, majd térségi együttműködésben összekapcsolják, így kiajánlható, egymásra épülő kulturális programcsomagok jöhessenek létre. A csoport tagjai a közművelődési területen dolgoznak, és nyitottak a tapasztalatcserére, a horizontális tanulásra, valamint a térségi szintű szakmai kapcsolódások kialakítására.