Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
Románia
400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj / 400183 Kolozsvár, Lázár u. 30.,
emke.oe@gmail.com
+40 728 933 411
szervezet vezetője
Széman Péter
kapcsolattartó
Fodor Cristina
Kapcsolattartó e-mail címe
emke.oe@gmail.com
kapcsolattartó telefonszáma
+40 75 138 2307
a jógyakorlatról
Szabédi ház hagyatékai – mi teszi egyedivé a látópontot? A kézirattárban őrzött erdélyi magyar irodalmi hagyatékok. A család által az EMKE-re hagyott ház, amely magában hordozza a múltat és a jelenlegi tevékenységeket. A kutatóműhely és a könyvturi, amelyek értékes erőforrások a közösség számára. Mit mutatnak meg a látogatónak? A kézirattár és az ott őrzött értékek bemutatása. A kutatóműhely működése és az ott folyó tevékenységek bemutatása. Az élőkönyvtár és a könyvek, ahol a látogatók számára ajánlott könyvek találhatók. Mit tennének, ha odaérkezne egy látóút delegáció? Bemutatnák a könyvturi programot, beleértve a hagyatékfeldolgozást. Az EMKE-t érintő eseményekre, például kutatóműhely működésére fókuszálunk. Bemutatnák, hogy miként kapcsolódik be a közösség a programokba, és hogyan lehetne továbbfejleszteni a közösségi részvételt. Módszertan: A Kuckó sikeres példájának bemutatása során kihangsúlyoznák, hogy hogyan lehet új kezdeményezéseket indítani még olyan területeken is, ahol nincs előzetes hagyomány. A kutatóműhely és könyvturi bemutatásakor hangsúlyoznák a kisebbségi és nonprofit szervezetek jelentőségét a közösség erősítésében. A közösségbevonás fontosságát hangsúlyoznák, például azáltal, hogy bemutatnák, hogyan lehet az eseményeket és programokat nyitottá tenni minden érdeklődő számára szórványban.
Kiknek ajánlják a Látópontot?
településvezetők, közművelődési, kulturális, turisztikai szakemberek, civil szervezetek vezetői, tagjai, fiatalok, idősek, vegyes célcsoport
A szervezetről
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tevékenysége több mint egy évszázadra nyúlik vissza, megalakulásának célja az erdélyi magyar közművelődés támogatása és előmozdítása volt. Az EMKE 35 éves működése után, a rendszerváltás idején újjáalakult, és azóta is elkötelezett a kulturális értékek megőrzése és terjesztése mellett. A Szabédi Ház, az EMKE székhelye, egyúttal emlékház is, amely különböző erdélyi írók és művészek hagyatékait őrzi és kutatja. A Szabédi Emlékház célja az 1918 utáni erdélyi/romániai magyar irodalom kutatásának elősegítésére olyan gyűjtemény kialakítása, ahol megőrizhetők és hozzáférhetővé tehetők a különböző írói hagyatékok, s amelyre támaszkodva kialakítható egy saját koncepcióval rendelkező kutatóműhely. 1996-ban került az EMKE tulajdonába Szabédi László családi háza. Szabédi László hátrahagyott kéziratos anyag volt a gyűjtemény törzsanyaga. A gyarapodás részben spontán, részben szervezett úton folyt. A Szabédi-anyaghoz járult a Balogh Edgár- (1996), Méliusz József- (1998), Kacsó Sándor töredék-, Nagy István (1998)-, Engel (Köllő) Károly (2002) könyvtára. 2005 januárjában újabb Méliusz-kéziratos és oklevél-jellegű gyűjteménnyel gyarapodott az állomány Bokor Péter adománya révén. 2005 nyarán Muzsnay Magda kéziratos és hanganyag gyűjteménye került a Szabédi Emlékház birtokába. Párhuzamosan egyes töredékes, ill. teljesebb kéziratgyűjtemények is bővítették az állományt. Nagy István kéziratgyűjtemény, Méliusz József, Kriterion Irattár, Gaál Gábor, Reményik Sándor, Engel Károly, E. Szabó Ilona, Török Enyingi Sándor, Muzsnay Magdolna részben teljes, részben töredékes kéziratos hagyatéka. A 2020-as évek elejére emlékházunk kézirattára jelentősen kibővült, jelenleg csaknem 30 teljes vagy töredékes hagyaték található, többé vagy kevésbé feldolgozott, katalogizált formában. Fontosabb, az utóbbi években bekerült hagyatékok Bodor Pál, Olosz Lajos, Palocsay Zsigmond, illetve Senkálszky Endre munkásságát ölelik fel.