Innováció és tapasztalatcsere a gyakorlatban

A látóutak a jógyakorlatok mentén bontakoztak ki, egyedülálló platformot teremtve a tapasztalatcserére és a szakmai inspirációra.

• Szászvár a „Mesés Szászvár” programmal megmutatta, hogyan lehet a helyi identitást és a közösség erejét a hagyományok éltetésével erősíteni. A település példája bizonyította, hogy a mesék és legendák nemcsak a múltat idézik, hanem a jövő építéséhez is szilárd alapot adnak.
• Magyaregregyen a „Magyaregregy vízzel főz” szlogen mögötti kezdeményezés valósággal felkínálta a megoldást a forráshiány kihívásaira. A helyi közösség megmutatta, hogy a kreativitás és a közös munka felbecsülhetetlen értéket teremt, sokszor felülmúlva a legdrágább projekteket is.
• Zengővárkony „Fényfieszta” programja rávilágított, milyen erőt rejt, ha egy közösség mer nagyot álmodni. A település évről évre fejlődő, kevés forrásból megvalósított fényfestészeti fesztiválja az inspiráció szinonimájává vált.
• Hosszúhetényben a Tájház múzeumpedagógiai programjával kalauzolták a résztvevőket, szemléltetve, hogyan lehet az örökség megőrzését és átadását interaktív, élményalapú módszerekkel megközelíteni.
• Komlón a Komlóverzum interaktív helytörténeti gyűjteménye a közösségszervezés egy másik dimenzióját tárta fel. Az interaktív tárlatvezetés arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi identitás megőrzésével, erősítésével hogyan teremthető meg a közösségi kohézió.

A települések valódi szakmai terepnek bizonyultak, ahol a résztvevők -legyenek pályakezdő egyetemisták vagy tapasztalt szakemberek -nemcsak tudást szereztek, hanem megerősítést és új lendületet is kaptak a mindennapi munkájukhoz és tanulmányaikhoz. A látóutak tapasztalatai ismét igazolták, hogy a tudásmegosztás és az együttműködés a legfontosabb alapja a fejlődő és élhető közösségeknek.