A kehidakustányi látóút programja során a résztvevők megismerkedhetnek a kulturális örökség egyik jelentős értékével, az 1900-ban épült tömésfalú Tájházzal és a Hagyományőrző Mariska udvarral. Közvetlenül a szomszédságukban álló szoknyás haranglábbal együtt a helyi népi építészet megfelelő reprezentációját adják. A Tájházban az időben visszarepülve érezhetik újra a látogatók a fiatal koruk hangulatát, vagy akár megismerhetik, hogy hogyan éltek a felmenőik száz-százötven évvel ezelőtt. A Hagyományőrző Mariska udvar rendezvényein szinte minden élő népművészeti ág képviselteti magát, amely magában foglalja az alkotót és az előadói népművészetet, mint például a néptánc, népzene, népiművesség és kiállítások. Minden programhoz kapcsolódik néhány helyi vagy környékbeli termék bemutatása, melyek kóstolásra és vásárlásra alkalmasak. Az érdeklődők számára kihagyhatatlan élményt jelent a Zala-völgye legnagyobb, bejárható gyógynövény kertje, ahol nem csak megismerhetik a különféle gyógynövényeket, de személyesen is megtekinthetik és meg is kóstolhatják azokat. A kehidakustányi Pajtaszínház több évadon keresztül hívta meg a környékbeli és távolabbi településekről az amatőr színjátszó csoportokat, hogy szórakoztassák a helyi lakosokat és üdülővendégeket egyaránt. A sikeres esteknek köszönhetően néhány kehidakustányi lakosban megfogalmazódott, hogy helyi amatőr színtársulatot alapítanak, melyet „Kehidakustányi pajtások” névre kereszteltek. A név kétjelentésű, mivel a csoport tagjai valódi pajtások, régóta ismerik egymást, és sok közös összejövetelen vesznek részt. A Pajtaszínház hívta őket létre, az a művészeti otthonuk, próbahelyük, első fellépésük színtere. 2023-ban már harmadik alkalommal kerül megrendezésre a III. Zala Vármegyei Pajtaszínház Találkozó, ahol a vármegye amatőr színjátszó csoportjai mutatják be tudásukat egymásnak és mindazoknak, akik érdeklődnek a program iránt. A látóút során a látogatók betekintést nyerhetnek a helyi színtársulat előadásába is. A Hagyományőrző Mariska udvar nem csak őrzi, de tovább is örökíti hagyományainkat, szokásainkat. A csoportok különösen szeretnek ide jönni, mert mindig valami új érdekességet tanulhatnak, látnak vagy tapasztalnak meg, vagy kóstolhatnak egy dédanyáink receptje alapján készített kelt tésztát. Kehidakustány község leghíresebb műemléke, a Deák Ferenc Emlékház, amely koránál és történelmi hátterénél fogva az egész ország kiemelt műemléke is, mivel az 1740-es években épült kúriában élt 1808-tól 1854-ig Deák Ferenc, az első felelős magyar kormány igazságügyi minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. A magyar nemzeti emlékezetben, a „haza bölcseként” híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a Kúriára, ahol többször fogadta a korszak szellemi életének kiemelkedő alakjait. A „haza bölcse, Zala büszkesége” című állandó kiállítást Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára állították össze. A programon résztvevők a kiállítás megtekintése mellett, „Személyes találkozásom Deák Ferenccel” című előadáson vehetnek részt. Majd megízlelhetik a „Deák-könnyét” vagy a Deák- kuglófot. Szabadidős programként igény esetén „Best of Kehidakustány” vezetett segwaytúra során ellátogathatnak a résztvevők a településen található épített örökségekhez. A túrákat helyi ismertséggel rendelkező túravezető vezeti. A kehidakustányi látóút egy olyan program, amely szórakoztató és izgalmas élményekkel gazdagítja az idelátogatókat, továbbra is lehetőséget ad arra, hogy megismerjük és megőrizzük kulturális örökségünk értékeit.