Ünnepélyes Látópont Címátadó Balatonlellén

Huszonnyolc új szervezet csatlakozott a Látópont Hálózathoz

2026. március 3-án ünnepélyes keretek között került sor az új Látópont Címek átadására a Balatonlellei Városi Művelődési Ház és Könyvtárban. A Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület által szervezett eseményen azokat a szervezeteket, intézményeket és közösségeket köszöntöttük, amelyek a 2025-ben meghirdetett pályázati felhívás eredményeként elnyerték a Látópont Címet a 2026–2028 közötti időszakra.

Az ünnepi esemény egyszerre szolgált szakmai találkozóként és a közösségi értékek elismeréseként. A Látópont Hálózat célja, hogy láthatóvá tegye és megoszthatóvá formálja azokat a helyi jó gyakorlatokat, amelyek a közművelődés, a közösségfejlesztés és a hagyományőrzés területén példaértékű módon működnek. A hálózat tagjai olyan szakmai műhelyek, amelyek vállalják tapasztalataik bemutatását, látóutak fogadását és módszertani tudásuk megosztását.

Kiemelt vendégek az ünnepségen

Az eseményt megtisztelte jelenlétével
Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára,
Móring József, országgyűlési képviselő,
Nagy Edina, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője,
Dr. Felházi Miklós, Balatonlelle város polgármestere, valamint
Hartmann Zoltán, a Balatonlellei Városi Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója.

Az ünnepség résztvevőit Baloghné Uracs Marianna, a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület elnöke köszöntötte. A Látópont Hálózat működéséről és szakmai hátteréről Fróna Kata elnökségi tag és Jantyik Zsolt, a Látópont munkacsoport vezetője tartott rövid ismertetőt. A vendéglátó intézmény munkáját Hartmann Zoltán igazgató mutatta be.

Huszonnyolc új Látópont

A 2025-ben meghirdetett pályázatra számos intézmény, önkormányzat és civil szervezet nyújtotta be jelentkezését. A szakmai értékelés eredményeként 28 szervezet nyerte el a Látópont Címet, amely a következő három évben biztosít számukra lehetőséget a hálózati együttműködésre, jó gyakorlataik bemutatására és látóutak fogadására.

A címek átadásában közreműködött Novák Irén helyettes államtitkár, Baloghné Uracs Marianna elnök és Jantyik Zsolt, a Látópont munkacsoport társelnöke.

Zenei műsor és szakmai párbeszéd

Az ünnepi programot Guelmino Luca népdalcsokra gazdagította, amely különleges hangulatot teremtett a díjátadó során.

A program a díjátadó után szakmai műhelymunkával folytatódott, amelynek központi eleme egy kerekasztal-beszélgetés volt a Látópont Hálózat működéséről, a látóutak tapasztalatairól és a közösségi tudásmegosztás lehetőségeiről. A beszélgetés résztvevői Bodor Anita, Angyal László, Fróna Kata, Schaff Anikó, Vadkerti Rita és Kovács Norbert „Cimbi” voltak, akik saját szakmai tapasztalataikkal és példáikkal gazdagították a párbeszédet.

Köszönet a vendéglátóknak

A Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület ezúton is köszönetét fejezi ki a Balatonlellei Városi Művelődési Ház és Könyvtár munkatársainak a rendezvény helyszínének biztosításáért és a gondos vendéglátásért. A házigazda intézmény a program keretében saját jó gyakorlatát is bemutatta: egy interaktív tárlatvezetés formájában engedtek betekintést módszertani munkájukba, amely a résztvevők körében nagy sikert aratott. 

Köszönettel tartozunk mindazoknak a partnereknek és támogatóknak is, akik hozzájárultak az esemény sikeres megvalósításához.

A rendezvényről készült fotókat újonnan elkészült online galériánkban tekinthetik meg.

A Látópont Hálózat folyamatosan bővülő szakmai közösségként továbbra is arra törekszik, hogy a helyi értékek, jó gyakorlatok és közösségi kezdeményezések országos és határon túli szinten is megismerhetővé váljanak.

Az alábbiakban bemutatjuk a 2026–2028-as időszak új Látópont cím birtokosait és azokat a jó gyakorlatokat, amelyek révén közösségeikben értéket teremtenek és példát mutatnak más települések számára is.

Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület

Kecskemét

Az Aranyhomok Egyesület „Térségi Értékjáró Séták” programja a közösségi élmény és a modern technológia mesteri találkozása, amely a kecskeméti térség rejtett kincseit helyi szakemberek szívélyes kalauzolásával és egy innovatív turisztikai applikációval teszi mindenki számára felfedezhető, élő örökséggé.


Balatonlellei Városi Művelődési Ház és Könyvtár

Balatonlelle

A Szalay Tárlat interaktív jelenetei a kutatott helytörténeti tényeket élő, korosztály-specifikus élménnyé nemesítik, ahol a rugalmasan alakítható tartalom és a közönséget is bevonó játékos bemutató módszertani mintát ad arra, miként válhat bármely település saját öröksége befogadható és szerethető közösségi tudássá.


Dombegyház Nagyközség Önkormányzata

Dombegyház

A Bakancslistás kihívások programja a közösségi élményszervezés kreatív és rugalmas modellje, amely a játékot hívja segítségül a generációk megszólítására. Az évszakról évszakra megújuló feladatsorok nemcsak a gyermekek számára nyújtanak maradandó kalandokat, hanem a szülők bevonásával új felnőtt közösségeket is kovácsolnak, azonnal adaptálható mintát kínálva minden tenni akaró szakember számára.


Egerszalóki Faluház

Egerszalók

Egerszalók barlanglakásai és a Sáfránykert az örökségvédelem és a közösségépítés olyan mesés találkozása, ahol a múlt szeleburdi történetei és a tufába vájt hagyományok a helyi gazdaságot élénkítő, fenntartható és interaktív jövővé érnek.


„Együtt Nádasdért” Faluszépítő és Fejlesztő Kulturális Egyesület

Nádasd

Az „Együtt Nádasdért” Egyesület a felelős civil szerepvállalás iskolapéldája, amely a közösségi színtér működtetésén túl a jövőtervezés módszertanával kovácsolja egységbe az önkormányzati, intézményi és civil szereplőket, bebizonyítva, hogy a hagyományőrzés és a modern nyilvánosság csak a széles körű összefogás talaján válhat a település valódi megtartó erejévé.


Értéket Tisztán Egyesület

Zalaegerszeg

Az egyesület a néptánc közösségépítő erejére építve teremtett olyan példaértékű, generációkon átívelő és mélyen példaértékű kulturális modellt, amely a hátrányos helyzetű csoportok integrációjával és az élethosszig tartó tanulás élményével teszi élővé a helyi identitást és a térség vonzerejét.


Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület

Székesfehérvár

A Székesfehérvári NépmesePont a magyar népmesei hagyományt egy tudatosan felépített, interaktív pedagógiai modellé és élményszíntérré formálta, amely fenntartható módon, a családi közösségek bevonásával teszi a kulturális örökséget a készségfejlesztés élő eszközévé.


Hajdúbagos Község Önkormányzata

Hajdúbagos

Hajdúbagos példája a tudatos szakmai építkezés bemutatása, ahol az önkormányzati támogatás és a szakértő koordináció találkozása egyetlen népdalkörből virágzó, tucatnyi alkotócsoportot számláló, az egész települést megmozgató közösséget teremtett.


Juhász Kálmán Könyvtár és Közösségi Hely

Kübekháza

A kübekházi Juhász Kálmán Könyvtár és Közösségi Hely nem csupán könyvtári szolgáltatásokat nyújt, hanem a település élő kulturális központjaként hagyományteremtő és közösségformáló programokkal – a Szent Márton-napi lámpás felvonulástól a VersPontig – erősíti a helyi identitást. Munkájuk példaértékű abban, ahogyan a hagyományt, a kreativitást és a közösségi részvételt összekapcsolva valódi találkozási teret teremtenek minden generáció számára.


Kalotaszeg Ifjúságáért Egyesület

Bánffyhunyad

A Kalotaszeg Ifjúságáért Egyesület a SUHANC néptánccsoport támogatásával olyan élő közösségi bázist teremtett, amely a tánchagyomány éltetésén keresztül nemcsak a kalotaszegi magyar identitást erősíti, hanem Bánffyhunyad jövőjét is a szülőföldön való megmaradás és az értékőrzés irányába formálja.


Kemeneshőgyész Község Önkormányzata

Kemeneshőgyész

Kemeneshőgyész jó gyakorlata a történeti örökség és a népi hagyományok mesteri ötvözete, amely a kastély falai közé álmodott közösségi disznótorral és a citeraszóval kísért generációk közötti tudásátadással emeli élő, lüktető közösségi színtérré a település épített múltját.


Kultúr Point Egyesület

Görbeháza

A Kultúr Point Egyesület a „100 év öröksége” programmal olyan hálózati alapú társadalomfejlesztési modellt hozott létre, amely a civil összefogás, a tudatos helytörténeti kutatás és a fiatal generációk megszólítása révén nemcsak a település szellemi tőkéjét sokszorozta meg, hanem mérhető népességmegtartó erővé is vált.


Kunság-Média Nonprofit Kft. – Petőfi Sándor Művelődési Központ

Kiskőrös

A Kiskőrös Rózsája Horgolókör a hagyományos kézművességet a városi identitás élő nyelvévé emelte, ahol az asszonyok közösségi alkotómunkája az ünnepi díszekbe horgolt szeretettel és az aktív időskor méltóságával vált a települési értéktár részévé és a generációk közötti összefogás szimbólumává.


Monostorpályi Közösségi Színtér

Monostorpályi

A Monostorpályi Közösségi Színtér „Generációs híd” programja a legszebb hagyományunkat élteti: azt az élő tudásátadást, amelyben a nyugdíjas klubtagok bölcsessége a közös tésztagyúrás, betakarítás, kukoricamorzsolás és még sok minden más során válik az óvodás gyermekek számára maradandó útravalóvá és közösségi élménnyé.


Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló

A Téka Népművészeti Tábor a harangodi dombok között teremtett organikus világával negyven éve hirdeti a népi kultúra megtartó erejét, ahol a zajtól mentes, generációkat összekötő „együttmunkálkodás” és a világszerte visszajáró közösség élménye teszi a magyar néptáncot, zenét és kézművességet élő, határokon átívelő családi örökséggé.


Olaszfalu Önkormányzat

Olaszfalu

Olaszfalu jó gyakorlata a tudatos közösségi otthonteremtés mintaképe, amely innovatív, szituációs játékokra épülő módszertanával és személyes mentori odafordulással hidalja át a régi és az új lakosok közötti távolságot, valódi, megtartó közösséggé formálva a települést.


Pécsdevecser Község Önkormányzata

Pécsdevecser

Pécsdevecser jó gyakorlata a közösségi alkotás élő laboratóriuma, amely a puszta információátadáson túllépve, interaktív és reflexív folyamatokon keresztül teszi a szakmai látogatók számára is saját élménnyé és adaptálható mintává a közös döntéshozatal és az egyenrangú együttműködés erejét.


Pécsváradi Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum Nonprofit Kft.

Pécsvárad

A Pécsváradi Leányvásár a háromszáz éves hagyomány és a modern közösségi összetartozás páratlan találkozása, ahol a „karikázó” össztánc és a népviseletes sokadalom nem csupán a múltat idézi, hanem a generációk közötti élő párbeszéd és a kisközösségi identitás legerősebb megtartó erejévé válik.


II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár

Nagyecsed

Nagyecsed a tudományos néprajzi kutatás és a közösségi cselekvés ötvözésével olyan egyedülálló modellt teremtett, ahol a magyar és cigány örökségelemek – a verbunktól a lápi hagyományokig – nem csupán bemutatott értékek, hanem a mindennapi párbeszéd és a társadalmi egyetértés élő eszközei.


REMEK Salgótarjáni Rendezvény-, Média- és Művelődési Központ Nonprofit Kft.

Salgótarján

A „Palóc értékek nyomában” program az ipari örökség, a szakrális hagyományok és a természet közelségének egyedülálló ötvözete, amely a terep-alapú tapasztalatszerzés erejével formálja a nemzeti identitást, és teremt élő kapcsolatot a múlt értékei és a jövő gazdaságfejlesztési lehetőségei között.


Soltis Lajos Színház Művelődési Egyesület

Celldömölk

A KÉK Háló a térség igazi „kovásza”, amely az inspiráló KÉK Estektől a közös tenni akarást ösztönző projektekig egy olyan modern, hálózati összefogást teremtett, ahol a civil kurázsi, a minőségi kultúra és a helyi gazdaság szereplői egymást erősítve építik a Kemenesi Értékközösség jövőjét.


Szivárvány Bábszínházi Alapítvány

Kiskunhalas

A kiskunhalasi bábközösség három évtizedes jubileuma a „Sokszínű bábos élet” mintaképe, ahol a családokat aktív alkotótárssá emelő módszertan, a saját készítésű bábok varázsa és a Tűforgatókör hagyományőrzése egy olyan generációkon átívelő, fejlesztő erejű védőhálót fon, amelyben a bábművészet és a halasi csipke az élethosszig tartó tanulás és a közösségi gyógyítás eszközévé válik.


Tar Község Önkormányzata

Tar

Tar közössége Tar Lőrinc középkori pokoljárásának misztikus legendáját egyedülálló interaktív élménnyé és élő települési identitássá formálta, ahol a látomások világa és a Tari Kontyvirág Egyesület krumplilaska-illatú, viseletes vendégszeretete együtt mutatja meg, miként válhat egy történelmi alak emlékezete a mai falu megtartó erejévé.


Teleki Magyar Ház

Nagybánya

Ez a jó gyakorlat a népi kultúra átörökítését egy zseniálisan egyszerű, mégis hatékony motivációs rendszerrel emeli új szintre: a „Táncházas és Kézmíves könyvecskék” játékos pecsétgyűjtő világa a felelősségvállalást és a kitartást tanítja meg a legfiatalabbaknak, miközben az ajándéktáborok ígéretével és a közös alkotás örömével észrevétlenül neveli ki a hagyományőrző közösség elkötelezett utánpótlását.


Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ

Hódmezővásárhely

A Vásárhelyi Ifjúsági Klub az alapszintű nyitvatartástól a részvételalapú közösségépítésig tartó tudatos szakmai útjával bizonyítja, hogy egy valódi ifjúsági tér titka a folyamatos párbeszéd. Az online igényfelméréstől a nemzetközi Eurodesk-lehetőségeken át az ifjúsági önkormányzatiságig terjedő modelljük az aktív állampolgárságra nevelés és a sikeres társadalmi beilleszkedés adaptálható mintája.


Vasvári Nagytérségi Népfőiskoláért Alapítvány

Vasvár

A Vasvár Népfőiskola a népfőiskolai eszme legnemesebb hagyományait élteti, ahol a közösség nem csupán a programok célja, hanem maga a működési mód: a helyi gazdák és mesterek tudását élő, mindennapi válaszokká formálják, olyan alkalmazható módszertant kínálva, amely a passzív befogadót felelős, alkotó közösségi emberré nemesíti.


Villányi Művelődési Ház

Villány

A Villányi Művelődési Ház ifjúsági klubja a tudatos közösségszervezés iskolapéldája, amely a személyes megszólítástól indulva tette a fiatalokat saját szabadidejük és közösségük felelős alakítóivá; a szüreti lekvárfőzés során pedig a nyugdíjas korosztállyal karöltve bizonyítják, hogy a hagyományőrzés a legmodernebb eszköz a helyi identitás és a generációk közötti híd építésére.


ZMI-Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont

Zalaegerszeg

A „Trapéz, táskarádió, táncdalfesztivál” foglalkozás a hetvenes évek életérzését emeli közösségi élménnyé, ahol a múzeumpedagógia és az élő emlékezet találkozása nemcsak nosztalgikus visszatekintés, hanem egy izgalmas generációs párbeszéd, amely a közös tárgyi és zenei örökségen keresztül hozza közelebb egymáshoz a tegnap és a ma fiataljait.

GALÉRIA