2026. június 9–10-én valósult meg a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület szervezésében az a mintaszerű Látóút program, amely három település – Buják, Balassagyarmat és Mátraszentimre – kiemelkedő közművelődési jógyakorlatait mutatta be. A kétnapos szakmai utazás fókuszában a kulturális örökség megőrzése, újraértelmezése, valamint a közösségformáló és identitáserősítő helyi kezdeményezések álltak, inspirációt nyújtva a résztvevő Hegyeshalom, Akasztó és Jászfényszaru települések képviselőinek.
Buják: Hagyomány játékosan és a festői örökség újjáéledése
A látóút első állomása a lenyűgöző természeti környezetben fekvő Buják volt, ahol Varga Krisztina jegyző és Varga Károlyné közművelődési szakember szívélyes köszöntője, valamint a települési kisfilm megtekintése után azonnal a gyakorlatba ültetett örökségvédelem közepébe csöppentek a jelenlévők. A bujáki program gerincét Glatz Oszkár festőművész hagyatékának újraértelmezett feldolgozása adta. Molnárné Bódi Piroska vezetésével a résztvevők nemcsak a Glatz-tárlatot tekinthették meg, hanem egyedülálló módon maguk is a művészet részévé válhattak: a beöltözési és fotózkodási lehetőség révén átélhették, milyen volt egykor a híres művész modelljének lenni. A bemutatók rávilágítottak arra, miként épülnek be a festészeti és texturkulturális örökség elemei a mindennapokba, összekapcsolódva a helyi népviselettel és az élő közművelődési gyakorlatokkal. A szakmai program a helyi folklór interaktív elemeivel folytatódott az Esterházy Közösségi Tér udvarán, ahol a látogatók közelebbről is megismerték a hagyományőrzőket, sőt, kipróbálhatták a tradicionális „kutyaköszörűt” és felülhettek a bujáki körhintára is. A nap fénypontját a hagyományőrzők által készített autentikus lakodalmas ebéd jelentette. A díszesen berendezett teremben felszolgált hagyományos lakodalmas étel, a zúzás csík és a helyi sütemények igazi bujáki menyegzői hangulatot teremtettek, tökéletesen példázva a gasztronómia és a közművelődés szerves egységét.
Balassagyarmat: „Kultúra kortyokban” és a megelevenedő helytörténet
A délutáni órákban a résztvevők Balassagyarmatra utaztak, ahol a Cédrus Club Hotelben elfoglalt szállás után a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban folytatódott a szakmai diskurzus. Golyán Krisztina igazgató mutatta be az intézmény sikeres közművelődési módszertanát, majd kezdetét vette a város kulturális szöveteit feltáró, rendhagyó, öt helyszínt érintő borséta. A szakavatott helytörténész vezetésével megvalósult séta során minden egyes állomás a saját egyedi adottságaihoz és történeti hátteréhez igazodva mutatta be Balassagyarmat kulturális és épített értékeit. A program zsenialitása abban rejlett, hogy a komoly történelmi ismeretanyagot könnyed gasztronómiai élménnyel – állomásonként egy-egy borkóstolóval és hozzá illő borkorcsolyával – ötvözte, miközben a teljes értékű vacsorát is magába foglalta. A napot a házigazdákkal folytatott kötetlen szakmai beszélgetés zárta, amely lehetőséget adott a látottak mélyebb elemzésére.
Mátraszentimre: Kulturális összefogás és nemzetiségi identitás a magaslatokon
A látóút második napján, június 10-én a résztvevők az ország legmagasabban fekvő településére, Mátraszentimrére látogattak. A Közösségi Házban Előházi Péter polgármester és Nagyné Csapó Gabriella közművelődési szakember köszöntötte a vendégeket, majd egy rendkívül alapos módszertani előadás keretében mutatták be a Települési Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és a települési önkormányzat példaértékű együttműködését. A jógyakorlat ismertetésében a polgármester és a közművelődési szakember mellett dr. Hetzmann Szabina kirendeltségvezető, valamint Erdélyi Dóra, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is aktívan részt vett. Az előadások világosan demonstrálták, miként képes a nemzetiségi kultúra megőrzése motorjává válni a teljes település közművelődési feladatellátásának. A gyakorlat élő működését a helyi óvodában és iskolában tett látogatások igazolták, majd a program egy frissítő, identitáserősítő sétával zárult a festői Kerek Erdőbe.
Szakmai összegzés és jövőkép
A tartalmas és inspiráló látóút közös ebédet követően, egy átfogó szakmai programzárással végződött, ahol a házigazda települések képviselői értékelték az elmúlt két nap tapasztalatait. A záró kört Márkus Marianna, a Látóút mentora moderálta, aki kiemelte, hogy a Bujákon látott játékos hagyományőrzés, a balassagyarmati innovatív helytörténeti marketing és a mátraszentimrei magas szintű nemzetiségi összefogás egyaránt kiváló bizonyítékai annak, hogy a kulturális örökség élővé tétele a helyi közösségek megmaradásának és fejlődésének záloga.