Két Látópont – két jó gyakorlat – közös szemlélet
A május 7-én megvalósult Látóút keretében a tiszakécskei Arany János Művelődési Központba és a cserkeszőlői Petőfi Sándor ÁMK Könyvtár és Közösségi Színtérre látogathattak el az érdeklődő közművelődési szakemberek.
A látóút délelőtti programjának központi eleme a Tiszakécske Session kezdeményezés bemutatása volt, amelyet Sánta Zoltán ötletgazda és a program megvalósításában részt vevő stáb ismertetett. A résztvevők nemcsak a projekt történetét és működését ismerhették meg, hanem betekintést nyerhettek abba a közösségépítő szemléletbe is, amely a kezdeményezés sikerének alapját adja.
A Tiszakécske Session ötlete már a koronavírus-járvány előtt megszületett, megvalósítására azonban a pandémia időszakában került sor. A program eredeti célja az volt, hogy az élőzenei események hiányában olyan online tartalmak készüljenek, amelyek egyszerre támogatják a kulturális életet és mutatják be Tiszakécske értékeit. A kezdeményezés különlegessége, hogy az élőzenei produkciókat a város különböző természeti, kulturális és turisztikai helyszínein rögzítik, így a videók egyszerre szolgálnak kulturális és településmarketing célokat.
A program az évek során folyamatosan fejlődött. A kezdeti technikai háttérhez képest jelentősen bővült az eszközpark, a stáb szakmai tapasztalata, valamint a bemutatott helyszínek és fellépők köre. A Session-sorozatban országosan ismert előadók és helyi művészek egyaránt szerepeltek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kezdeményezés széles közönséget érjen el. A videók több online felületen is elérhetők, és jelentős nézettséget értek el, ezzel növelve Tiszakécske ismertségét és kulturális vonzerejét.
Közösségfejlesztési szempontból a Tiszakécske Session olyan innovatív jó gyakorlatnak tekinthető, amely a helyi identitás erősítését, a kulturális értékek láthatóvá tételét és a településhez való kötődés növelését szolgálja. A projekt sikeresen kapcsolja össze a művészeti tartalmakat a helyi örökség bemutatásával, miközben új együttműködéseket hoz létre kulturális szereplők, intézmények és a helyi közösség tagjai között. A program jól példázza, hogy a digitális eszközök és a kreatív tartalomgyártás miként válhatnak a közösségépítés és a kulturális értékközvetítés eszközeivé.
A látóút résztvevői számára különösen inspiráló volt annak megismerése, hogy egy helyi kezdeményezés miként tud hosszú távon fejlődni, országos érdeklődést kiváltani, valamint egyszerre szolgálni a közművelődési, közösségfejlesztési és településmarketing célokat.
A bemutatott módszerek számos ponton adaptálhatók más településeken is, különösen a helyi értékek élményszerű és korszerű bemutatása terén.
A látóút második helyszínén a résztvevők a Cserkeszőlőn megvalósult „Cserkei Piknik” programot ismerhették meg, amely a település egyik legjelentősebb turisztikai és közösségi fejlesztése. A program bemutatása során Tálas-Molnár Erika közművelődési munkatárs ismertette a kezdeményezés létrejöttének hátterét, célkitűzéseit és a megvalósítás során szerzett tapasztalatokat. A látogatók ezt követően a programhoz kapcsolódó tematikus útvonalon, térkép és mobil jármű segítségével keresték fel a legfontosabb helyszíneket, miközben játékos kódfejtő feladatokban vettek részt.
A Cserkei Piknik olyan innovatív helyi fejlesztés, amely a település kulturális, természeti és turisztikai értékeit kapcsolja össze egy élményalapú felfedezőút keretében. A program célja kettős: egyrészt erősíteni kívánja a település identitását és közösségi kohézióját, másrészt vonzó, korszerű turisztikai kínálatot biztosít a látogatók számára. A fejlesztés során létrejött egy tematikus túraútvonal, amely több meghatározó helyszínt köt össze, köztük a Kútházat, a gyógyfürdőt, a Tájházat és a Baghy–Szinyei Merse Kúriát.
A program egyik legfontosabb eleme a Kútház látogatóközpont, amely Cserkeszőlő legfontosabb természeti erőforrását, a termálvizet mutatja be interaktív módon. A résztvevők itt megismerhették a település fejlődésében meghatározó szerepet játszó gyógyvíz történetét, valamint a modern bemutatóeszközök és interaktív kiállítási elemek alkalmazását.
A Cserkei Piknik közösségfejlesztési szempontból különösen értékes példa arra, hogyan kapcsolhatók össze a helyi örökségi értékek, a turisztikai fejlesztések és a közösségi részvétel. A program nem egyszerűen látványosságokat kínál, hanem aktív bevonásra épít: a látogatók játékos feladatokon, helyszíni felfedezéseken és interaktív élményeken keresztül kapcsolódnak a település történetéhez és értékeihez. Ez a megközelítés egyszerre szolgálja az ismeretátadást, az élményszerzést és a helyi identitás erősítését.
A fejlesztés részeként létrehozott túraútvonal négy tematikus állomása jól szemlélteti a település sokszínűségét. A helyszínek a gyógyturizmus, a helytörténet, a kulturális örökség és a szabadidős programok elemeit kapcsolják össze egy komplex látogatói élménnyé. A program során alkalmazott eszközök – többek között a kisvonatos közlekedés, az interaktív terminálok, a digitális tartalmak és a játékos feladatok – a korszerű élménypedagógiai és látogatómenedzsment szemléletet tükrözik.
A látóút résztvevői számára a Cserkei Piknik jó példát mutatott arra, hogy egy kisebb település miként képes saját értékeire építve olyan komplex programot létrehozni, amely egyszerre erősíti a helyi közösséget, növeli a település vonzerejét és hosszú távon hozzájárul a fenntartható településfejlesztéshez. A bemutatott módszerek és eszközök számos elemükben adaptálhatók más településeken is, különösen a helyi identitás erősítését, az élményalapú tanulást és a közösségi részvétel ösztönzését célzó programok tervezése során.