Közösségek, értékek és találkozások határok nélkül
Öt nap, négy erdélyi Látópont, számtalan szakmai tapasztalat és felejthetetlen emberi találkozás. A Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület szervezésében 2026. október 24–28. között megvalósult erdélyi szakmai Látóút során a KÖZÖSÉRTÉK Látópont Hálózat külhoni tagjainak munkájával ismerkedhettek meg a résztvevők. Az utazáson a Pannon Egyetem és a Széchenyi István Egyetem hallgatói, az egyesület mentorai vettek részt, valamint csatlakoztak hozzánk a kiscsőszi közösség tagjai.
A Látóút célja ezúttal is túlmutatott a szervezetek és jó gyakorlatok bemutatásán. Szerettünk volna személyesen találkozni azokkal az emberekkel, akik nap mint nap közösségeikért dolgoznak, megismerni módszereiket, tapasztalataikat, és tovább erősíteni a határokon átívelő szakmai és emberi kapcsolatokat.
Farkaslaka – ahol a közösségépítés a lélekig ér
A több mint tizenkét órás, énekszóval és citeramuzsikával kísért utazás végén Farkaslakára érkezett a csoport, ahol a Farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület képviseletében Hadnagy Jolán fogadta a résztvevőket.
Az itt töltött napok különleges lelki és kulturális élményt jelentettek. A csoport megemlékezhetett Tamási Áronról sírjánál, majd később megnéztük az író szülőházát és a Kultúrcsűrt is. Hadnagy Jolán személyes hangvételű bemutatói, Tamási Áron ma is érvényes gondolatainak felidézése és a szülőföldhöz való kötődésről megfogalmazott gondolatai mélyen megérintették a résztvevőket.
Október 25-én, a Székely Összetartozás Napján a csoport a Gordon-hegyen szervezett őrtűzgyújtáson is részt vehetett. A közös jelenlét, a székely táj és az összetartozás jelképes pillanatai emlékezetessé tették az estét.
A farkaslaki látogatás során a résztvevők nemcsak a helyi kulturális örökséget ismerhették meg, hanem azt is megtapasztalhatták, hogyan válhat a hagyományok éltetése, az emlékezet megőrzése és az emberi kapcsolatok gondozása a közösségépítés mindennapi gyakorlatává.
Csíkszentdomokos – közösségi értékek és élő kapcsolatok
A következő szakmai állomás a Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár volt, ahol Sándor Edit mutatta be a helyi közösségi és kulturális tevékenységeket, jó gyakorlatokat, azt az elhivatott és lelkes közösségépítő, kultúraközvetítő munkát, amely mindannyiunk számára példát mutat.
A szakmai bemutatkozást települési séta egészítette ki, amely során a résztvevők közelebb kerülhettek Csíkszentdomokos történetéhez, hagyományaihoz és közösségi életéhez. A látogatás során Márton Áron püspök életének és örökségének megismerése is különleges élményt jelentett.
A Látóút egyik szimbolikus mozzanataként Farkaslakán és Csíkszentdomokoson is elültettük a barátság fáját. A két fa a közös gyökereket, a továbbépülő kapcsolatokat és a jövőbeni együttműködések lehetőségét jelképezi. Hiszen minden találkozás egy újabb elhintett mag, amelyből idővel közös munka és maradandó érték születhet.
A kiscsőszi közösség Csíkszentdomokosra, testvértelepülésére ajándékkal is készült, amelynek átadásán a Látóút résztvevői is jelen lehettek. A kiscsőszi dalárda mindkét településen megható énekszóval köszöntötte vendéglátóinkat, még személyesebbé téve a találkozásokat.
Pálpataka – az összefogás ereje a hegyek között
Farkaslakát elhagyva a csoport kitérőt tett az erdélyi hegyvidéken fekvő Pálpatakára, ahol a lenyűgöző természeti környezet mellett különleges vendégszeretetben részesült.
A településen az elszigetelt hegyvidéki életforma, az önellátás hagyományai és az egymásra utaltságból fakadó közösségi összefogás értékeivel ismerkedhettek meg a résztvevők. A helyi fatemplom a közösség hitének és összetartozásának egyik fontos jelképe.
A látogatás arra is emlékeztetett, hogy egy közösség erejét nem feltétlenül a rendelkezésére álló lehetőségek nagysága határozza meg, hanem az, hogy tagjai mennyire képesek egymásért tenni és közösen megőrizni értékeiket.
Kolozsvár – hagyományőrzés, fiatalok és kreatív közösségépítés
Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) fogadta a csoportot. A szakmai programok megvalósításában Fodor Cristina és Kovács Lilla működött közre.
Az időjárás az első délutánon nem kedvezett a tervezett városnézésnek, így a résztvevők az EMKE tevékenységének megismerése mellett egy kreatív közösségi feladatban vehettek részt. Két csapatban elkészítették a KÖZÖSÉRTÉK indulóját, amely nemcsak jó hangulatot teremtett, hanem a közös alkotás és az együttműködés erejét is megmutatta.
A következő napon a csoport vezetett sétát tett a Házsongárdi temetőben, majd ellátogatott a Kolozsvári Magyar Szalon reprezentatív épületébe, ahol megismerkedhettünk az EMKE tevékenységével és a Szalon működésével.
Az EMKE munkájában különösen értékes tapasztalatot jelentettek azok a kezdeményezések, amelyek a fiatal generációk megszólítását, aktív részvételét és a kulturális örökség továbbadását segítik. A szakmai beszélgetések lehetőséget teremtettek arra is, hogy a résztvevők saját tapasztalataikat és kérdéseiket megosszák vendéglátóikkal.
A kolozsvári programot rövid, vezetett városnézés is gazdagította, amely során Mátyás király történetéhez és a város történelmi örökségéhez kapcsolódó érdekességeket ismerhettek meg.
Szamosújvár – a szórványban végzett közösségépítő munka eredményei
A Látóút utolsó szakmai állomása Szamosújvár volt, ahol a TÉKA Művelődési Alapítvány elnöke, Balázs-Bécsi Attila fogadta a résztvevőket.
A TÉKA munkája különösen fontos szerepet tölt be az erdélyi szórványmagyarság kulturális identitásának, anyanyelvének és közösségi életének megőrzésében.
A szakmai program során a résztvevők megismerkedtek Szamosújvár történelmi és kulturális örökségével, felkeresték Rózsa Sándor síremlékét, majd betekintést nyerhettek a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum, a TÉKA Kézművesház és a TÉKA Népzeneiskola tevékenységébe. A Kaláka néptánccsoport bemutatkozása pedig élő példáját adta annak, hogyan örökíthetők tovább a hagyományok a fiatalabb generációknak.
A látogatás egyik legmeghatározóbb tapasztalata az volt, hogy a TÉKA sokéves, következetes munkájának eredményei kézzelfoghatóan jelennek meg a magyarság megőrzésében, a gyermekek és fiatalok tudásában, közösségi kötődésében és kulturális aktivitásában.
A résztvevők számára mindez megerősítette, hogy a közösségépítés eredménye sok esetben hosszú évek kitartó munkájának gyümölcse, amelynek valódi értéke a következő nemzedékekben mutatkozik meg.
Az út maga is közösséget épített
Az ötnapos szakmai program során nemcsak a meglátogatott szervezetek munkája, hanem a közösen megtett út is számos élményt adott.
Józsa Katalin és Leidinger Dömötör idegenvezetése, történelmi és kulturális ismeretei, valamint személyes történetei tartalommal töltötték meg a hosszú utazásokat. A kiscsőszi csapat énekszóval, citeramuzsikával és jókedvvel gondoskodott arról, hogy a buszon töltött órák is valódi közösségi élménnyé váljanak.
Az utazás legszebb pillanatainak megörökítéséről a Luminosa Film csapata gondoskodott, míg Kovács Ivett fotóin keresztül az események emberi és érzelmi oldala is megőrződött. A készült film- és fotóanyagokat a későbbiekben folyamatosan megosztjuk felületeinken.
Tapasztalatok, amelyek tovább élnek
Az erdélyi Látóút ismét megerősítette, hogy a közművelődés és a közösségépítés legfontosabb értékei az emberekben, az egymás iránti felelősségben, a közös kulturális örökségben és a személyes kapcsolatokban rejlenek.
A négy meglátogatott Látópont eltérő környezetben, más-más módszerekkel végzi munkáját, mégis közös bennük az elkötelezettség: közösségeik megtartása, értékeik továbbadása és a jövő generációinak megszólítása.
Köszönjük a Farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesületnek, a Csíkszentdomokosi Községi Könyvtárnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek és a TÉKA Művelődési Alapítványnak, valamint valamennyi vendéglátónknak és közreműködőnek a szívélyes fogadtatást, a szakmai nyitottságot és a felejthetetlen élményeket!
Külön öröm számunkra, hogy a Pannon Egyetem és a Széchenyi István Egyetem hallgatói is aktív részesei voltak a szakmai programoknak. Nyitottságuk, érdeklődésük és kérdéseik fontos visszajelzést jelentenek a közművelődési szakma számára, hiszen a közösségi művelődés jövőjét a fiatalokkal együtt formálhatjuk.
Hamarosan az egyetemistáké lesz a szó! Négy személyes beszámolón keresztül mutatjuk be, hogyan élték meg a hallgatók az erdélyi Látóutat, mely találkozások voltak számukra a legmeghatározóbbak, és milyen szakmai, emberi tapasztalatokkal tértek haza.
Hiszünk abban, hogy minden találkozás újabb kapcsolatokat teremt, minden megismert jó gyakorlat továbbgondolásra ösztönöz, és minden közösen megtett út erősebbé teszi közösségeinket.
További fotók és videok: