Gáborján, Hajdúszoboszló, Debrecen
2026. szeptember 22-23.
A Hajdú-Bihar vármegyében lévő három Látópont jó gyakorlatai egy különleges tematikai egységet alkotnak. Az évszázados helyi örökségelemek közösségi megélésének, megőrzésének módszerei sikeresek és hosszú távon igazolták fenntarthatóságukat. A megismerhető jó gyakorlatok szakmaiságukkal, közösségépítő hatásukkal hozzájárulnak a kulturális alapú gazdaságfejlesztés lokális megjelenéséhez, megerősödéséhez. A szakmai, kulturális és vizuális impulzusokat adó helyszínek inspiráló keretet adnak a tapasztalatszerzéshez.
Gáborján – közösségépítés, hagyomány és jövőorientált szemlélet
A Látóút első napján, szeptember 22-én, 10 órakor Gáborjánban találkozott a rekordszámú résztvevő (32 fő), akiknek a fele a Debreceni Egyetemről, a veszprémi Pannon Egyetemről és az egri Esterházy Károly Katolikus Egyetemről érkezett egyetemi hallgató volt. A résztvevők másik nagy csoportját a több megyét képviselő közművelődési szakemberek és partnerszervezetek képviselői alkották. A látóút igazi kuriózuma volt a három grúz önkéntes, akik egy szolnoki szervezetnél végzik önkéntes munkájukat.
Gáborjánban a résztvevők megismerhették azt a közösségépítő folyamatot, amely valamikor a Kapunyitogató programmal kezdődött. Akkor alakult újjá az akkor már több mint 10 éve nem működő citeraegyüttes, amely ma már civil szervezetként a helyi közösségi, közművelődési élet motorja. Lenyűgöző gazdagságú közművelődési életet lehetett megismerni, amelyet a település vezetése jövőorientált szemlélete folyamatosan támogat.
A színes közösségi élet bemutatása után a helyi református templom nemrég megmentett kazettáit mutatta be a helyi tiszteletes úr, ahol a kazetták alapján az Aszakkör Programban újraalkotott kazettákat is meg lehetett tekinteni. És ismét egy jövőbe mutató kezdeményezés: bútorfestő tábor a kazettákra fókuszálva.
A helyi közfoglalkoztatásból nőtte ki magát és maradt fenn a hagyományos termékek készítésének gyakorlata, amelynek keretében kosárfonás, szőnyegszövés és száraztészta készítés zajlik.
A helyi alapanyagokból készült ebéd után Hajdúszoboszlón, a Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtárban egy rövid intézménybejárást követően a Bocskai István Múzeum jó gyakorlatait ismerhették meg a résztvevők.
Hajdúszoboszló – helyi identitás és kultuszépítés
A Bocskai István Múzeum jó gyakorlatai a helyi identitást erősítő, a város múltját meghatározó és egyben a jövőjét is befolyásoló kultuszok építéséről szóltak.
Elsőként lenyűgöző formában két „hajdú vitéz” mutatta be a Hajdú őrjárat jó gyakorlatát, majd a múzeum igazgatója ismertette a Bocskai-kultusz kiépítésének jó gyakorlatát.
A szoboszlói múzeum-negyed nagy élményt jelentett kiállításaival, közművelődési módszereivel. Frissítésként ékszerkészítő múzeumpedagógiai foglalkozás következett a Hajdúszoboszlói Irodalom Házában, Készíts kincset magadnak címmel.
A sikeres ékszerkészítés után a résztvevők megismerhették az irodalmi kultusz kiépítésnek jó gyakorlatát. Az estét remek szakmai megbeszélés, a látottak értékelése követte.
Debrecen – hagyományos mesterségek közösségi térben
Szeptember 23-án a DEMKI-Tímárházban folytatódott a látóút, ahol igazi közösségi összefogással megvalósuló gasztronómiai és szakmai élmények fogadták a látóutasokat, amely hűen reprezentálta a Tímárház, mint a hagyományos mesterségek közösségi tere című jó gyakorlatot.
A szakmai műhelyek megismerése interaktív látogatás formájában valósult meg. Hatalmas élményt szerzett és nagy elismerést aratott a ház másik jó gyakorlata, a Mesejurta program. A jurtában, ebben a különleges atmoszférájú térben mesemondás történik, a résztvevők bevonásával, énekléssel, zenéléssel és bábok felhasználásával.
Innen sem lehetett kézműves emlék nélkül távozni, bőr karkötőt készíthetett mindenki, ezzel kézzelfoghatóvá téve a hagyományos mesterségeket.
Az ebéd is lenyűgöző volt, nemcsak az ízletessége miatt, hanem azért is, mert a kemencében főtt töltött káposzta a helyben készült kerámia tányérokban került az asztalra, mint ahogyan a „kemenceforró” nagy fazekas edények is.
Két nap – számtalan továbbvihető tapasztalat
A két napos program megvalósításával, tartalmával és hozadékaival minden résztvevő nagyon elégedett volt. Jelezték, hogy a Látóút, mint módszert rendkívül hasznosnak tartják és a jövőben is szeretnének hasonló tanulási formákban reszt venni.
Angyal László | mentor
A program a Petőfi Kulturális Program keretében a Magyar Kormány támogatásával, a Nemzeti Művelődési Intézet koordinációjában valósul meg.
További fotók facebook oldalunkon elérhetők: