Értékteremtő látóút a Kék Kállónál

Összefogás és hálózati erő Derecske térségében

  1. november 12–13-án a Kék Kálló Menti Népfőiskola szervezésében valósult meg az a Mintalátóút, amely az ország számos pontjáról – Tatától Székesfehérvárig, Mándoktól Gárdony-Dinnyésig – vonzotta Derecskére a közművelődési szakembereket.

A Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület programja nem csupán elszigetelt jó gyakorlatokat mutatott be, hanem rávilágított arra, hogyan képes egy járási kulturális hálózat az összefogás és az identitás erejével valódi értéket teremteni ott is, ahol nincsenek klasszikus turisztikai látványosságok.


A járási modell: Derecske, Esztár és Sáránd egysége

A program sajátos értéke a hálózati működésben rejlett. A járási hatáskörű népfőiskola modellje összeköti a településeket, segíti az együttműködést, és közös platformot teremt az értékek felmutatására.

Derecske – Az értéktár kincsei

A csoport a derecskei művelődési központban kezdte a munkát, ahol a szakmai vezetők (Rácz Anikó polgármester, Jantyik Zsolt és Angyal László mentorok) köszöntője után Nádházi-Tálas Csilla intézményvezető kalauzolta a résztvevőket:

  • Megismerték a Derecske Kincsei Múzeumot.
  • Megtekintették a szabadulószobai elemekkel gazdagított, élményszerű kiállítótermet, amely modern válasz a helyi örökség megőrzésére.

Esztár – A pajtaszínház lelke

A délután az esztári Pajta Rendezvényházban folytatódott. Az Esztári Pajtaszínházi Találkozó története és a helyi amatőr társulat előadása mély benyomást tett a szakemberekre. Ez a helyszín tökéletes példája annak, hogyan válik a kulturális identitás közösségi kohéziós erővé.

Sáránd – Hagyomány, mint erőforrás

Sárándon a Hagyományok Háza a népi tudás átörökítését állította fókuszba. A hagyományos gazdálkodás újratanítása és a közösség megerősítése megmutatta, miként válhat a múlt ismerete a jelen aktív erőforrásává.


Szakmai műhelymunka és adaptáció

A második nap a reflexióról és a tervezésről szólt. A résztvevők nemcsak a látottakat értékelték, hanem saját szervezeteik gyakorlatait is bemutatták.

  • Közös tanulás: Angyal László vármegyei igazgató mentorként segítette a résztvevőket abban, hogy a látottakat hogyan tudják saját környezetükre formálni és adaptálni.
  • Hálózati szemlélet: Világossá vált, hogy a Látópont Hálózat akkor működik igazán jól, ha a tagok egymást támogatva, emberi kapcsolódásokra építve dolgoznak tovább.

Zárógondolat: A közösségi művelődés igazi ereje az együttműködésben rejlik. Értéket ott tudunk teremteni, ahol közösen gondolkodunk és közösen cselekszünk.

Szerző: Tálas Csilla