A mesterséges intelligencia térhódítása nem csupán iparágakat formál át, hanem a közösségi művelődés világát is alapjaiban rendezi át. Erről tanúskodott a 2025 augusztusában Komlón megrendezett KözösÉg Fesztivál, ahol lehetőségem nyílt előadást tartani az MI társadalmi hatásairól, valamint zsűritagként részt venni fiatal közösségszervezők és népművelők pályamunkáinak értékelésében.
A magyar közművelődési rendszer évtizedek óta küzd. Ebben a környezetben jelent meg az MI, mint új eszköz, amely egyszerre jelenthet megváltást és veszélyt, mindezt attól függően, hogyan használjuk. A fesztivál egyik kiemelt értéke éppen az volt, hogy ezt a komplex kérdést nem technokrata nézőpontból közelítette meg, hanem emberközpontúan és kritikusan.
Hallgatói pályamunkák és innovatív megközelítések
A pályamunkák készítői – hallgatók a Debreceni, a Pécsi Tudományegyetemről, a Széchenyi István Egyetemről, a Pannon Egyetemről és a Nyíregyházi Egyetemről – egymástól eltérő fókuszokkal, de egy közös meggyőződéssel dolgoztak: a mesterséges intelligencia nem helyettesíti, hanem támogatja a közösségszervezőt.
- Széchenyi István Egyetem: A „Közösségi infopont ChatBot” projektben a látogatók valós idejű kiszolgálását álmodták meg MI-alapú eszközökkel.
- Debreceni Egyetem: A hallgatók a kulturális mediátor szerepét vizsgálták a technológia világában.
- Pécsi Tudományegyetem: A serious games műfaján keresztül mutatták be, hogyan válhat az MI az inklúzió eszközévé.
- Nyíregyházi Egyetem: Projektjükben a fiatalokat megszólító programokban kapott helyet az MI kreatív segítőként.
- Pannon Egyetem: „MI kontra közösségszervezők” című munkájukban egy AI által generált programtervet vetettek össze a saját tapasztalataikkal. A projekt rávilágított, hogy az MI lehet kreatív társ, de nem érti a szociális dinamika mélységeit, ahol a valódi közösségi élmény emberi jelenlétet és empátiát igényel.
Dilemmák és jövőkép
A pályamunkák és prezentációk világosan jelezték, hogy az MI nem csupán technológiai fejlesztés, hanem új művelődési logikát is jelent. Az automatizáció segíthet az adminisztrációban, az adatalapú elemzések támogatják a programtervezést, a fordítórendszerek pedig multikulturális közösségeket kötnek össze.
De felmerülnek a kockázatok is: az elidegenedés, az adatvédelem kérdése, a személyesség elvesztése. A fesztiválon elhangzott vitaindító kérdések – például: „El tudod képzelni, hogy egy robot vezessen közösségi eseményt?” – mély társadalmi dilemmákat feszegettek. A közösségszervező itt mediátorrá válik ember és gép, múlt és jövő között.
Az előadások és projektek a kritikus elfogadás gondolkodásmódját képviselték, ami kulcsfontosságú a közművelődés 21. századi túléléséhez. A hallgatók jövőképe: hibrid terek, adaptív programok és nyitott közösségek, amelyek innovatívak és mélyen emberiek maradnak.
Zárógondolat
A komlói KözösÉg Fesztivál próbatétel is volt: képes-e a magyar közművelődés új nyelven beszélni a közösségek megtartásának küldetéséről? A válasz nem a gépekben, hanem az emberekben van. Nagyon jó volt egy olyan közegben lenni, ahol az MI célja nem a profitmaximalizálás, hanem tartalmas jövőkép és emberi közösségek létrehozása volt.
Szerző: Brillmann Zsolt, mesterséges intelligencia kutató